Felvételi: Az állami helyek körüli zűrzavar és a pontszámítás bonyolultsága komoly kihívások elé állíthatta a diákokat, akiknek így nehéz volt eligibilisnek érezniük magukat. | szmo.hu

Januárban még az állami férőhelyek radikális csökkenéséről szóltak a hírek, szerda este Hankó Balázs miniszter már a tavalyinál több állami ösztöndíjasról és az elmúlt 15 év legsikeresebb felvételijéről beszélt. Közben sok felvételiző a pontszámításra panaszkodik.

Hankó Balázs megfogalmazása szerint "az elmúlt másfél évtized legsikeresebb felvételijének" lehetünk tanúi idén, hiszen közel 96 ezer diák kapott felvételt, és a jelentkezők nyolcvan százaléka állami támogatásos helyet nyert el. A kultúráért és innovációért felelős miniszter Veszprémben, a Pannon Egyetem Pont Ott Partiján tartott beszédében kiemelte, hogy...

Januárban, az Oktatási Hivatal által közzétett adatok alapján, még arról érkeztek hírek, hogy idén összesen 32 egyetemen csökkentették a hallgatói keretszámokat. Például a Debreceni Egyetemen 800 fővel csökkent az ösztöndíjas férőhelyek száma, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemen 690 fővel, a Széchenyi István Egyetemen pedig 629 fővel kevesebb hallgató számára biztosítanak helyet. A legnagyobb csökkenést az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem szenvedte el.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma rámutat, hogy az államilag támogatott helyek drasztikus csökkenése világosan jelzi: a magyar állam fokozatosan visszavonul a felsőoktatás szférájából, ezzel egyre több diákot irányítva a fizetős képzési formák irányába.

Péter László, a neves fizikai kémikus és az MTA doktora, a Qubitnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásért felelős kormányzati képviselőkkel már a legszembetűnőbb tények terén sem találnak közös hangot. Rámutatott, hogy a magyar középiskolások számára már évek óta elérhető a külföldi felsőfokú képzés lehetősége, és megfigyelhető, hogy minél rangosabb iskolába jár egy diák, annál nagyobb az esélye, hogy külföldön folytatja tanulmányait. "Ha már fizetni kell a képzésért, sokan inkább a külföldi lehetőségeket választják, ahol például nincs röghöz kötés" – mondta. Hozzátette, hogy a minőségi felsőoktatás fenntartása nehéz feladat, hiszen a hazai diákbázis folyamatosan csökken. Péter László szerint a jelenlegi események világosan tükrözik a kormány értelmiségellenes politikáját.

A Corvinus azonban jelezte, hogy a 2020-as modellváltás miatt náluk már nem állami forrásból finanszírozzák a térítésmentes helyeket, hanem az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramon keresztül. Azt írták, ennek eredményeképp a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatók pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat.

Az ELTE-n más a helyzet, hiszen ott nem volt modellváltás, mégis 19 százalékos csökkentést terveztek. Gazdasági képzésterületen például kevesebb mint a felére, 1100 főre esett volna az állami helyekre felvehetők száma a tavalyi 2283 főről, míg a bölcsészképzéseken 2489 főre csökkent 3021 főről.

Ezzel kapcsolatban Varga-Bajusz Veronika államtitkár az Infórádióban korábban arról beszélt, hogy a januárban meghatározott szám minden esetben csak egy terv, akkor határozzák meg a végleges keretszámokat, amikor már látják a jelentkezők eredményeit. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy a kereszám-terveket egyeztették az egyetemekkel, és az az ELTÉ-n is a tavalyi felvettek, illetve az érdeklődők, a trendek alapján hatátozták meg a számokat.

A keretszámok ennek megfelelően valóban változhattak, hiszen az Eduline híradása alapján az ELTE legújabb közleménye arról tájékoztat, hogy idén rekordszámú, több mint 12,5 ezer diák indíthatja el tanulmányait az intézmény falai között. Különösen figyelemre méltó, hogy a felvettek 82%-a állami ösztöndíjas formában jutott be, ami összesen 10.268 államilag támogatott helyet jelent.

A költségvetési támogatással rendelkező férőhelyek várható számának ilyen drámai ingadozása könnyen zavarba ejtheti a diákokat. Elképzelhető, hogy többen is, akik a radikális férőhelycsökkentés hírére reagálva inkább más intézmények felé orientálódtak, attól féltek, hogy nem lesz elegendő ösztöndíjas hely számukra a választott egyetemen.

Valószínű, hogy a kormány egyik fő törekvése éppen ez volt, hiszen továbbra is azokba a szegmensekbe fektetnek, amelyeket "gazdasági-társadalmi szempontból kiemelten fontosnak" ítélnek. Hankó Balázs miniszter Veszprémben kifejtette, hogy a frissen felvettek közül tízből hatan pontosan ezeken a területeken kezdik el tanulmányaikat. A mérnök-informatika szakra majdnem 21 ezer hallgatót vettek fel, ezt követi a gazdaságtudományi terület, ahol a létszám kicsivel 20 ezer alatt alakult, majd a pedagógusképzés és az orvosi-egészségtudományi képzések következnek.

Ami a ponthatárokat illeti, az idei év meglepetését a Dunaújvárosi Egyetem jelentette, ahová gazdálkodási és menedzsment szakra állami ösztöndíjasként, levelezőre csak a maximális, 500 ponttal lehetett bekerülni.

A Corvinus Egyetem ponthatárai a tavalyi évhez képest többnyire változatlanok maradtak, azonban az angol nyelvű, nemzetközi gazdálkodás szakra állami ösztöndíjas nappali képzés keretein belül idén is legalább 478 pontot kellett elérni a felvételihez.

A Semmelweisen egyetemen tavalyi csökkenés után idén néhány ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat. Az osztatlan általános orvosi képzés állami ösztöndíjas helyére a tavalyinál 3 ponttal több, 427 pont kellett.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) drámai növekedés tapasztalható az építészmérnöki szak ponthatárában. Míg tavaly a belépéshez 398 pontra volt szükség, idén ez a küszöb már 424 pontra emelkedett, ami azt jelzi, hogy a verseny fokozódott az államilag támogatott nappali képzés iránt.

Az Eduline információi alapján a pontszámítás folyamata nem zajlott zökkenőmentesen.

Volt, akinél hiányosnak jelölték a középiskolai bizonyítványt, pedig feltöltötték, másnál az érettségi átlagot nem számították be valamilyen adminisztratív hiba miatt, és az oktatási portál szerint olyanra is akadt példa, hogy egyes technikumból egyetemre jelentkezők esetében a szakmai vizsgát nem emelt szintű érettségiként vették figyelembe. Ha valaki hibás számítást tapasztal, az Oktatási Hivatalhoz fordulhat.