Ezért élhetett 117 évig – a tudósok felfedték a világ legidősebb nőjének titkát.

A kutatók megállapították, hogy a hölgy mikrobiomja szinte a fiatalabb generációkéhoz hasonlítható. Emellett felfedték, hogy a nő életmódbeli szokásai hozzájárultak e kedvező állapothoz, és bárki számára elérhető ez az inspiráló példa.

Amikor María Branyas Morera 2024-ben, 117 éves korában távozott az élők sorából, nem csupán emlékeket vitt magával. Egyedülálló örökséget hagyott a tudományra: bélmikrobiomjának mintázatai, amelyek új perspektívába helyezik az emberi hosszú élet titkát.

A Cell Reports Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány Branyas életéről és egészségi állapotáról a szuperszázévesek – tehát a 110 év felett élők – egyik legátfogóbb tudományos elemzése. Branyas, aki már életében beleegyezett a kutatásban való részvételre, lehetőséget adott a tudósoknak arra, hogy felfedezzék, miként tudta megőrizni vitalitását és jóllétét ilyen különleges életkorig.

Nem meglepő módon a genetikai vizsgálatok védő variánsokat mutattak ki, amelyek csökkentették a gyakori betegségek kialakulásának kockázatát. Ám a kutatók nem álltak meg itt: arra voltak kíváncsiak, milyen szerepet játszott a bélmikrobiom - az a hatalmas, több milliárd baktériumból, gombából és más mikroorganizmusból álló közösség, amely a beleinkben él.

Ez a láthatatlan ökoszisztéma segíti az emésztést, vitaminokat termel, erősíti az immunrendszert, sőt, idegi pályákon keresztül kapcsolatban áll az aggyal is. Bár a génjeink bizonyos mértékben befolyásolják, alapvetően étrendünk és életmódunk formálja a mikrobiomunk összetételét.

Általánosságban elmondható, hogy az öregedés folyamán a bélmikrobiom sokfélesége csökken, és a jótékony baktériumok, mint például a Bifidobacterium, háttérbe szorulnak. Ez a tendencia a szervezet általános gyengülésével is összefügg. Branyas esetében azonban a tudósok meglepő eredményekre bukkantak: a mikrobiomja ugyanolyan gazdag és sokszínű volt, mint egy jóval fiatalabb emberé, sőt kifejezetten bőségesen tartalmazta a Bifidobacteriaceae család baktériumait.

Ez különösen figyelemre méltó, hiszen a legtöbb idős ember esetében ezek a baktériumok jelentős mértékben csökkennek. Branyas szervezetében viszont olyan magas szinten maradtak meg, ami párhuzamba állítható más hosszú életű egyének esetében tapasztalható jobb immunválaszokkal és egészségesebb bélflórával.

Életmódja részben magyarázatot adhat erre a különleges egyensúlyra. Napi három joghurtot fogyasztott, amelyek élő baktériumokat tartalmaztak - ezek köztük olyanokat is, amelyek támogatják a bifidobaktériumok szaporodását. Ezen felül mediterrán étrendet követett: sok zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest és halat evett, miközben a vörös hús és a feldolgozott élelmiszerek alig kaptak helyet a tányérján.

Nemcsak a joghurt segítheti a bélflórát: hasonló hatású az élőflórás kefir, a kombucha és az erjesztett zöldségek - például a kimchi vagy a savanyú káposzta. Ezeket nevezzük probiotikumoknak, vagyis olyan élő baktériumoknak, amelyek megtelepedve egészségügyi előnyöket biztosíthatnak. Fontos azonban, hogy a probiotikumoknak "táplálékra" is szükségük van. Ez a prebiotikum, vagyis az emészthetetlen rost, amely például a hagymában, fokhagymában, póréhagymában, spárgában, banánban, zabban és hüvelyesekben található. A probiotikum és a prebiotikum együttműködése tartja fenn az egészséges bélflóra egyensúlyát.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez a vizsgálat csupán egyetlen egyénre vonatkozik, és a kutatók rendkívül óvatosan közelítik meg a megállapításokat. Branyas hosszú élettartama valószínűleg több különböző tényező összhangjának eredménye – a kedvező genetikai háttértől kezdve, az alacsony gyulladásszintjén át, egészen a kiegyensúlyozott anyagcseréig. A mikrobiomja mindenesetre figyelemre méltó támpontot nyújt a tudomány számára: arra utal, hogy a bélflóra gondozása jelentős szerepet játszhat az egészség megőrzésében hosszú távon.

Bár a "tökéletes mikrobiom" fogalma még mindig nem teljesen tisztázott, a legújabb kutatások egyre inkább arra utalnak, hogy a gazdagabb mikrobaközösségek - vagyis a változatosabb mikrobiális összetétel - szoros összefüggésben állnak a jobb általános egészségi állapottal.

Bár a génjeinket nem tudjuk megválasztani, étrendünkkel és életmódunkkal jelentős hatást gyakorolhatunk bélflóránk állapotára. Fontos, hogy rendszeresen beiktassunk étrendünkbe erjesztett ételeket, például élőflórás joghurtokat, valamint gazdagítsuk táplálkozásunkat zöldségekkel, gyümölcsökkel, hüvelyesekkel és teljes kiőrlésű gabonákkal. Ezek az élelmiszerek nem csupán a bélmikrobák számára nyújtanak tápláló alapanyagokat, hanem hozzájárulnak a szív- és érrendszer, az anyagcsere, valamint az immunrendszer egészségének megőrzéséhez is.

A mediterrán diéta már számos alkalommal bizonyította hatékonyságát, különösen a rák, a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri problémák kockázatának csökkentésében. Bár senki sem tudja biztosan megígérni, hogy ez a táplálkozási forma 110 éves életkorhoz vezet, ám egyértelműen hozzájárulhat a jobb közérzethez és egy egészségesebb, aktívabb időskorhoz.

María Branyas Morera példája emlékeztet minket arra, hogy a hosszú élet titka nem egyetlen tényezőben rejlik, hanem a genetika, az életmód és a biológia szoros együttműködésében. Önmagunkért mégis sokat tehetünk: a bélmikrobiom támogatása az egyik legegyszerűbb, de leghatásosabb lépés lehet a tartós egészség felé.