"Ez a helyzet még újabb konfliktusokat szülhet" - olvasóink nem nézik jó szemmel, hogy a kormány elégtételt ígér."

Beszóltam a Facebookon rovatunkban hétről hétre végignézzük és bemutatjuk, melyek azok a témák, amelyek a legtöbbeket késztetnek hozzászólásra az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalain, illetve igyekszünk ízelítőt adni a viták vagy kommentek tartalmából, lényegéből.

Ennek összegzése számunkra azért is fontos, hogy képet kapjunk arról, mely témák keltik a legtöbb reakciót, és mely témák azok, amelyek megosztóak olvasóink között is. A válogatás célja nem a szerkesztőségi állásfoglalás vagy véleményformálás, hanem az olvasói hangok bemutatása. A hozzászólásokat változatlan tartalommal közöljük, csupán a helyesírási hibákat javítjuk ki.

Hét elején adtuk hírül Bóka János európai ügyekért felelős miniszter nyilatkozatát, melyben elítéli Sebestyén József halála vonatkozásában az Európai Unió hallgatását. A miniszter számonkérte Brüsszelt a szótlanságért. Egyrészt azért, mert az elhunyt uniós állampolgár volt, és az EU kudarcot vallott abban, hogy polgárát védelemben részesítse, Másrészt azért, mert miközben Ukrajna tagjelölt ország, láthatóan nem érvényesíti az európai értékeket - ezuttal például a sorozás tekintetében. Bóka így fogalmazott: "Mi nem fogjuk hagyni, hogy ezt a problémát a szőnyeg alá söpörjék, és elégtételt fogunk venni."

Olvasóink heves reakciói érthetőek, hiszen a magyar állampolgárú Sebestyén halálának körülményeit a kormány gyors reakcióval használta fel saját üzenetének megerősítésére. Éppen talán ebből adódik több hozzászólónk üzenete, miszerint az eset kiemelése öncélú, miközben a háborúban ugyanilyen eset szép számmal előfordul mindkét oldalon.

"Azért a magyar fiatal emberért mikor vesztek revansot akit 2023 - ban az orosz katonák (...) lefejeztek, vagy ha oroszok csinálták akkor az rendben van?"

Csilla is hangsúlyozza a kommunikációs opportunizmus fontosságát, amikor azt írja:

Egy 21 éves magyar katona életét vesztette a háborúban a közelmúltban. Míg az ő története szinte teljesen háttérbe szorult, a kormányzati médiában egyetlen szó sem hangzik el róla. Mivel nem szolgálhat politikai célokra, úgy tűnik, mintha nem is létezne a hírek világában.

Többen azonnal felkapták a fejüket a miniszter kijelentése nyomán, különösen a "elégtételt fogunk venni" kifejezésre. Sokan úgy érezték, hogy ez a megfogalmazás nem éppen biztatóan cseng: "Mit is fogunk venni? Ez (...) még háborús helyzetet idézhet elő számunkra." Zoltán is kifejezte aggályait, mondván, hogy az ilyen elégtételre és fenyegetőzésekre a kormány választási mandátuma nem terjed ki. További olvasónk pedig rávilágított arra, hogy Sebestyén József, véleményük szerint, a kitartó Ukrajna-ellenes hangulatkeltés első közvetlen áldozatául esett.

Az orosz-ukrán konfliktusról egy újabb lényeges hírt közöltünk hétfőn, amely komoly visszhangot keltett. A Privátbankár oldalain részletesen elemeztük a helyzetet: Trump politikai irányvonalában jelentős változás körvonalazódik, miután úgy tűnik, nem tudta Putyint a tárgyalóasztalhoz ültetni. Míg korábban az Egyesült Államok csupán védelmi fegyvereket szállított, most arra készül, hogy a NATO együttműködésével további, nagyobb hatótávolságú fegyvereket is a rendelkezésére bocsájtson.

Az Egyesült Államok szerepvállalása a konfliktusban felszínre hozza azt a kérdést, amelyet minden fél igyekszik hatékonyan saját meglátása szerint megválaszolni: hogy ki háborúzik valójában, milyen érdekkörök összecsapásának kell értékelni a háborút. Elsősorban talán logikusan többen ünneplik a fejleményt és megerősítik, hogy a megtámadott fél ilyenformán való támogatása kívánatos volt már. A hozzászólásokban megjelenik az orosz dezinformációs propagandából is jól ismert toposz, ami szerint Oroszország önvédelmében harcol a nyugat ellen, aki provokálja őt. Olvasóink táborokra szakadva vitáztak önvédelemről, geopolitikáról, érdekkörökről, talán azért is olyan hevesen, mert minden oldalnak lehet igazságtartalma.

Gábor például a következőképpen fejti ki a véleményét:

"Elég nehéz önvédelemnek nevezni azt, hogy a 2. világháború óta folyton támadják a szomszédokat, aztán sírnak ha a szomszédok belépnek egy védelmi szervezetbe."

Míg beszélgetőtársa, szintén Gábor - elismerve vitapartnerének igazát - pontosítja, hogy itt kivételről van szó, ez esetben a CIA provokálta ki a háborút a NATO és Oroszország között. A két fél egyetnemértése nem újkeletű, és hamar lehet visszavezetni oda, hogy ki honnan tájékozódik a geopolitikai feszültségekről.

A katonai konfliktusnak azonban van egy másik, nem elhanyagolható aspektusa is, ami ebben az esetben különösen hangsúlyos: a pénzügyek. Trump bejelentése ugyanis jelezte, hogy az általa nyújtott fegyverek költségeit a NATO katonai szövetség fogja állni. Ezzel kapcsolatban többen hevesen reagáltak, és felmerültek bennük a költségek viselésével kapcsolatos aggályok:

"Persze, hogy Európa állja a számlát. Igazi aranybánya ez."

Minden háborús konfliktus, akárcsak a gazdasági tranzakciók, mélyrehatóan elemezhető az egyes résztvevők hozzájárulásai és az általuk realizált előnyök szempontjából. Minden szereplő valamilyen formában hozzájárul a helyzethez, és mindenki nyer vagy veszít valamit. Ha teljes körű információval rendelkezhetnénk, világossá válna, kinek és hogyan térült meg a befektetése. Zsolt, a rendelkezésére álló információk tükrében, így foglalja össze a hét eseményeit:

"Bízom benne, hogy minden európai örömmel üdvözli ezt a változást, amely lehetővé teszi, hogy orosz oligarchák helyett nyugati érdekcsoportok jussanak Ukrajna értékes természeti erőforrásaihoz. Miközben az ukrán nép életét kockáztatja a harcokban, mi csak a pénzünket áldozzuk fel, míg a gazdasági és politikai elit a háttérben ünnepli a hasznot, koccintva egymás sikerére."

Ha még több véleményre kíváncsi, hallgassa meg a kifejezetten szubjektív alapállású Ez Viszont Privát legújabb adását, amelyben kollégáink egyebek mellett arról beszélgettek, hogy mit tudtunk meg a Tisza Párt nagykanizsai kongresszusán és mit nem. De szóba került az is, hogy miért ült Orbán Viktor fapadosra, hogyan áll az MNB-botrány és miért olcsóbb a szállás a Balti-tengernél, mint a Balatonnál?