Fedezd fel a luxusvilág csúcsát: ez a villa nyerte el az Év Balatoni Háza címet! Elképesztő látvány és innovatív építészeti megoldások várnak rád a magyar tenger partján. A részletek igazán lenyűgözőek, és garantáltan levesznek a lábadról! - Pénzcentrum

A 2024-es Év Balatoni Háza építészeti pályázatának eredményhirdetése során számos figyelemre méltó épületet jutalmaztak, köztük egy felújított kiskastélyt, egy nyaralástörténeti látogatóközpontot, valamint egy galériát és régi alapanyagok felhasználásával újjáépített lakóházat. Emellett egy hagyományos majort és egykori postaépületet is díjaztak. A Nők a Balatonért Egyesület, a Balatoni Szövetséggel karöltve, az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával idén hetedik alkalommal hirdette meg ezt a rangos pályázatot. A szakmai zsűri döntéséből világosan kiderül, hogy a Balatonhoz fűződő kapcsolatunk leginkább érzelmi kötelékeken alapul, amit a díjátadón elhangzott gondolatok is megerősítettek.

A Balaton partján valódi tavaszi varázslat köszöntött be, ahol a természet újjászületésével együtt a tó körüli építészeti csodák is új fényben tündökölnek. Ebben az évben ismét felfedezték azokat az épületeket, amelyek tökéletes harmóniában állnak a környezettel, miközben friss perspektívát kínálnak a balatoni építészet kortárs értelmezésére.

A díjátadót ezúttal Keszthelyen tartották és a helyszínválasztás sem volt véletlen: a város gazdag építészeti örökségét jól jelképező Római Katolikus Óvoda "Kiskastély" épületét ugyanis a közelmúltban újították fel, ahol a régi báj keveredik az új funkcionalitással, és ahol az értékmentés és -teremtés egyaránt megjelenik.

Amikor az idei pályaműveket áttekintettem, egy kérdés folyamatosan visszhangzott a fejemben: mit is keresünk valójában egy balatoni épületben? A válasz nem egyértelmű, hiszen itt nem csupán formák vagy stílusok összességéről van szó, hanem egy sokkal mélyebb összefonódásról a tájjal, a hagyományokkal és a használati szokásokkal. A Balaton környéke rendkívül érzékeny övezet, amely nemcsak természeti, hanem kulturális szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. Ez egy olyan tér, ahol a tájvédelmi és örökségmegőrzési elvek alapvetően formálják a tervezési irányelveket, és minden pályázónak figyelembe kell vennie ezeket. Egy igazán jó balatoni ház a minőségre és a valós igényekre építkezik, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy ne terhelje túl a környezetet – csak a szükséges építmény jelenjen meg, amely harmonikusan illeszkedik a hely karakteréhez. Az épületnek összhangban kell lennie a táj szellemével és az emberek igényeivel. Számomra a tökéletes balatoni ház mindig hordoz valamilyen karaktert, amely a magyar lélek esszenciáját tükrözi, és amely hungarikumnak is tekinthető. Ez a tájra jellemző építészeti nyelvezet az, ami otthonossá teszi számunkra a helyet, és ami által az épület nem csupán funkcionális, hanem szívhez szólóvá is válik.

"Az eseményen Lánszki Regő, építészeti államtitkár, a zsűri elnöke nevében Deák Krisztina, a műemlékvédelem és kulturális örökség védelméért felelős helyettes államtitkár, a szakmai zsűri tagja osztotta meg gondolatait a Pénzcentrum kérdésére."

A bíráló bizottság a beérkezett pályázatok előzetes értékelése után tizenegy kiemelkedő épületet választott ki, amelyeket személyesen is meglátogattak. Ahogy azt már megszokhattuk, idén is rengeteg kiváló pályamunka érkezett, így a zsűri döntése igencsak nehéz feladatnak bizonyult. Végül négy pályázó vehette át az üvegplakett díjat, valamint a hozzá tartozó 2-2 millió forintos jutalmat.

Az Év Balatoni Háza 2024 építészeti pályázatának nyertesei:

A zsűri során számos paramétert mérlegelt: ezek közt megjelentek a konkrét, számszerű elvárások, de legalább ilyen fontos szempontként értékelték azt is, hogy az adott épület játékosan, érzékenyen viszonyul-e a környezetéhez.

Mint kiderült, nem feltétlenül azt a célt keresték, hogy az adott ház minden komfortelvárásnak megfeleljen. Nem véletlen, hogy az elmúlt években egyre többször merül fel az a kérdés szakmai körökben, hogy van-e jövője a sajátosan balatoni ízű építészetnek, megóvható-e a táj egyedi természeti és épített karaktere?

A szakmai diskurzusaink középpontjában az a kérdés áll, hogy vajon létezik-e egyedi balatoni identitás, és ha igen, miben rejlik ez a különlegesség. Mit szeretünk benne, és hogyan őrizhetjük meg életformánkat, miközben a komfortigényünk folyamatosan változik? Az alapvetően természetközeli, idényjellegű építészeti kultúra fennmaradása kérdésessé válik a társadalmi igények átalakulása révén. Az Építési és Közlekedési Minisztérium keretein belül működő Országos Építészeti Tervtanács külön figyelmet fordít a Balaton partján, illetve vonzáskörzetében készülő tervekre, éppen ezért. Szembesülünk azzal a kihívással, hogy a 21. századi életmód követelményei komoly hatással vannak a vízpart természeti és épített karakterére. E folyamatok nem csupán a szakmai közösséget érintik; a társadalom is rendkívül érzékeny azokra az építkezésekre, amelyek potenciálisan megbontják a Balaton körüli épített és természeti környezet harmóniáját. Talán éppen a Balaton esetében a legszembetűnőbb az ellentmondás az elvárt fokozott odafigyelés és érzékenység, valamint a helyi társadalmi-gazdasági igények között.

A rendezvényen elhangzott beszédében a helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az Év Balatoni Háza pályázat célja a helyi igényekre reagáló, kiváló építészeti megoldások felfedezése. E kezdeményezés nemcsak a minőségi alkotásokat mutatja be, hanem a mértéktartó és tudatos gondolkodásmód fontosságát is kiemeli az építészet terén.

Az Év Balatoni Háza 2024 építészeti pályázatának különleges különdíjasai:

Az Év Balaton Háza építészeti díj a kivételes tervezési megoldások elismerésére jött létre, és olyan példaként szolgál, amely inspirálhat másokat is. Emellett remek alkalmat kínál arra, hogy az érdeklődők felfedezhessék azokat a beruházókat és építészeket, akiknek köszönhetően a balatoni tájban olyan figyelemre méltó és maradandó épületek születtek.

Az építészeti díjpályázatunk célja, hogy inspiráló példákon keresztül formáljuk a közgondolkodást, és bemutassuk, hogyan lehet egy épület harmonikusan beilleszkedni a környezetébe. Sajnos a Balaton partján gyakran tapasztaljuk, hogy az építkezések nem ezt az irányt követik; a túlméretezett épületek és a nem odaillő üvegfelületek olyan hatást keltenek, mintha bárhol máshol a világban lennénk, és teljesen hiányzik belőlük a „balatoni” jelleg. A térségnek azonban megvan a maga egyedi karaktere, amelyet nem lehet csupán anyagokból vagy formákból megalkotni; ehhez építészként érzékeny ráhangolódás szükséges. Ezért külön öröm számomra, hogy évről évre olyan projekteket és elkészült épületeket találunk, amelyek valóban példaértékűek. Ezek az alkotások gazdagítják a balatoni táj arculatát, és a tervezők, pályázók, valamint a zsűri közreműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a legjobbat kiválasszuk. A szakmai alaposság, amellyel a zsűri dolgozik, kulcsszerepet játszik abban, hogy a legértékesebb példákat emeljük ki.

- hívta fel a figyelmet a pályázattal összefüggésben Szauer Rózsa, a Nők a Balatonért Egyesület elnöke.

A 2024. október 1-jétől életbe lépő Magyar építészetről szóló törvény kiemelt hangsúlyt fektet a természeti rendszerek és az épített örökség védelmének jelentőségére. Emellett új lehetőséget teremtett egy önálló balatoni főépítész pozíció kialakítására is, amely hozzájárulhat a régió fenntartható fejlődéséhez és a helyi értékek megőrzéséhez.

Ez az újra álmodott intézmény a tervek szerint kulcsszerepet játszik majd a problémák azonosításában és kezelésében, valamint a tájegység térbeli és időbeli fejlődésének irányításában. Célja, hogy megőrizze a természeti, a táj és az épített környezet értékeit, valamint fenntartja az ökológiai állapotot. A balatoni főépítész hivatalosan 2025. május elsején kezdi meg tevékenységét.