Mennyire képes a helyi hatalom érvényesíteni magát a globális színtéren? Milyen eszközökkel tudják a lokális döntéshozók hatékonyan képviselni érdekeiket a világméretű kihívások közepette? E kérdések köré építve érdemes elgondolkodnunk, hogy a helyi erőfo
Az Europinion Piackutató Intézet legfrissebb felmérése alapján a megkérdezettek 47 százaléka elutasítja a független média és civil szervezetek működését korlátozó törvényjavaslatot, míg 26 százalék túlzottan szigorúnak tartja a javasolt szabályozást. Vajon új irányvonalat mutat-e az érdeklődés az ilyen absztraktabb kérdések iránt? Milyen társadalmi mozgalmak kezdtek bontakozni az elmúlt évben, mióta a Fidesz komoly kihívással, a Tisza párttal néz szembe? Képes-e a hatalom lokális eszközökkel érvényesülni a globális színtéren? Az e heti Másrészről című műsorban Bojár Ábel, a kutatást végző intézet igazgatója, és Zsolt Péter szociálpszichológus segítenek elmélyülni a témában.
Jelenleg egyre világosabbá válik, hogy a magyar társadalom növekvő része felfedezi, hogyan és mivel ássa alá a NER a jogállam még létező alapjait.
A gazdasági visszaesés már az első inflációs időszakban érezhető volt, annyira, hogy még a Fidesz táborában is kétségek merültek fel a kormányzati intézkedések kapcsán. Új fejleményként jelentkezik, hogy az alapvető jogok védelme is egyre több embert aggaszt a NER környezetében. Már látható, hogy megnövekedett az érzékenység a véleményszabadság, a média függetlensége és a civil szervezetek helyzete iránt.
Talán még Orbánékat is meglepte, hogy az általuk átláthatóságinak nevezett jogszabály tervezete mekkora tiltakozást, egyáltalán milyen nagy figyelmet ébresztett. Olyanok körében is, akik eddig távol tartották magukat a nyilvános közéleti megnyilatkozásoktól. Ezt mutatta, a minap az ismeretlen egyetemisták által szervezett Kossuth téri demonstráció, amin meglepően nagy tömeg jelent meg. A megdöbbenés, a tervezettel szembeni ellenállás, a korábbiaknak nagyobb társadalmi aktivitás viszont már számokkal is kimutathatóan nőt, a tervezett jogszabály parlamenti beterjesztését követően. Az Europinion Piackutató Intézet a bejelentést követő két nap alatt, 1200 fős minta alapján készített kutatása azt mutatja, a 16 évesnél idősebbek körében 47 százalék teljesen elfogadhatatlannak tartja a jogszabályt, további 26 százalék ugyan indokoltnak tartja a fellépést a külföldi támogatásokkal szemben, de összességében túl szigorúnak tartja a tervezetet.
Az utóbbi egy évben számos érdekes társadalmi mozgalom bontogatta szárnyait, különösen a Fidesz és a Tisza párt közötti politikai feszültségek árnyékában. A Tisza párt megjelenése újabb színt hozott a politikai palettára, és a választók körében felerősítette a kritikus hangokat, amelyek a kormány politikáját kérdőjelezik meg. A Fidesz számára ez a kihívás nem csupán belpolitikai problémát jelent, hanem globális szinten is komoly dilemmákat támaszt. Az, hogy a hatalom képes lesz-e a lokális eszközökkel érvényesíteni érdekeit egy egyre inkább elszigetelődő nemzetközi környezetben, kérdéses. A jogi és politikai eszközök mellett, amelyekkel a Fidesz eddig dolgozott, most új stratégiákra lehet szükség ahhoz, hogy reagálni tudjon a társadalmi mozgalmak nyomására. Az agresszió erősödése is reális lehetőség, hiszen a politikai nyomás és a kihívások hatására a hatalom hajlamosabbá válhat a védekezésre és a konfrontációra. Az, hogy ez milyen irányba fogja terelni a társadalmi diskurzusokat és a politikai tájat, még kérdéses, de az biztos, hogy a következő hónapokban izgalmas fejlemények várhatóak. A társadalom válaszai és reakciói kulcsszerepet játszanak majd abban, hogy a Fidesz hogyan tudja megőrizni pozícióját és legitimitását ebben a dinamikus helyzetben.
Ezeket a kérdéseket elemezzük a Másrészről mai adásában a kutatást végző intézet igazgatójával, Bojár Ábellel és Zsolt Péter szociálpszichológussal.
