A NAK elnöke szerint, ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, a hazai gazdák az uniós források negyedét kockáztatnák el.

Ki kell állni a közös uniós agrárpolitikáért (KAP) amely az uniós költségvetés egyharmadát képviseli, Ukrajna EU-csatlakozásával a mezőgazdasági termelők a források mintegy egynegyedét veszítenék el - nyilatkozta Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kedden Brüsszelben.

A NAK, a Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága és a Mezőgazdasági Szövetkezés Általános Bizottsága (COPA-COGECA), valamint más európai partnereik közösen léptek fel az Európai Bizottság által kiszivárgott javaslatok ellen. Ezek a tervek arra utalnak, hogy a költségvetés csökkentésére kerülhet sor, és a KAP forrásait egy új, úgynevezett szuperalapba vonnák össze. A szervezetek tiltakozása a mezőgazdasági szektor jövőjét érintő aggasztó változásokra hívja fel a figyelmet.

Papp Zsolt György kifejtette:

amelyek elősegítik a gazdák és vállalkozások fejlődését a feldolgozóipar területén, valamint támogatják az agrártechnológiák beszerzését és a fenntarthatóság folyamatos biztosítását.

Hangsúlyozta: meg kell védeni a piacokat az olyan szabadkereskedelmi megállapodásokkal szemben, mint például a Mercosur-egyezmény, amelyek veszélyeztetik a gazdák ellenállóképességét és mezőgazdasági termelését. Ugyanilyen határozottsággal kell fellépni az Ukrajnából az Európai Unióba érkező termékkel szemben is.

"Ezért elveszítenénk azokat a támogatásokat, amelyek a gazdák számára jogosan járnak, és amelyek betartása szigorú szabályozás keretein belül történik. Ezek a támogatások kulcsszerepet játszanak az élelmiszerbiztonság fenntartásában, valamint elősegítik a felelős fogyasztókkal való közös gondolkodást" - hangsúlyozta.

Az elnök véleménye szerint a korai jelzések alapján a...

Jelenleg körülbelül 70 olyan szervezet tevékenykedik az EU területén, amelyek mindegyike elkötelezte magát az európai mezőgazdasági termelők érdekeinek védelme mellett.

Hozzátette: a keddi demonstráció során barátságos, mégis határozott hangnemben kívánják kifejezni követelésüket, amely a döntéshozatali folyamatba való beleszólást, érvelési lehetőséget és véleményezési jogot igényel. "Ha ez a kérésünk nem kerül teljesítésre, akkor készen állunk arra, hogy még határozottabban lépjünk fel - ahogyan azt már számos európai ország gazdái is tették, amikor az utcára vonultak saját érdekeik védelmében" - emelte ki.

Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője nyilatkozatában kiemelte, hogy Európa számos országában erősödnek a gazdák tiltakozásai – és ennek több alapvető indoka is van. Egyre több jel utal arra, hogy...

A képviselő véleménye szerint a közös agrárpolitika csökkentése mögött az a szándék húzódik meg, hogy forrásokat szabadítsanak fel olyan programok számára, amelyek ideológiai alapokon nyugszanak – akár a háborús politikáról, akár az ukrán bővítés finanszírozásáról van szó.

Ahogy megjegyezte, a legfontosabb kérdésekre nem kapunk választ, például arra vonatkozóan, hogy milyen következményekkel járna az európai mezőgazdaság számára, ha 40 millió hektár ukrán termőföld csatlakozna az Európai Unióhoz. Ez a lépés Ukrajnát a legnagyobb mezőgazdasági termelővé emelné az unió területén, miközben az ukrán gazdák jelenleg mentesülnek azoktól a szigorú előírásoktól, amelyek az uniós termelőkre vonatkoznak. Továbbá, felmerül a kérdés, hogy miért engedélyeztek olyan ukrán mezőgazdasági termékeket az utóbbi években, amelyeket az Európai Unió már régen betiltott - tette hozzá.

Dömötör Csaba véleménye szerint...

"Ez a jelenség a Zöld megállapodás kapcsán is szembetűnő volt, amikor figyelmen kívül hagyták a gazdákra nehezedő jelentős bürokratikus terheket. Hasonló helyzetet tapasztalhattunk a háborús politikában is, ahol az európai államok összesen 57 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget fordítottak a konfliktusra – olyan források ezek, amelyek ma már hiányoznak a közös agrárpolitikából és az európai mezőgazdasági szektorból" - hívta fel a figyelmet.

Az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyta a gazdák érdekeit, amikor lehetővé tette az ukrán gabona beáramlását az uniós piacokra. Ez a lépés jelentős mértékben csökkentette a felvásárlási árakat, ami súlyos jövedelmi válságot okozott a közép- és kelet-európai mezőgazdasági termelők számára - hangoztatta.

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke emlékeztetett:

Azóta a gyanú egyre inkább megerősödött – különösen Ursula von der Leyen újraválasztása óta, amely mögött a zöldek is álltak –, hogy az agrártámogatásokra szánt költségvetést más célokra kívánják átcsoportosítani.

Bár a szándékokat nem fogalmazzák meg nyíltan, a háttérben agrárpénzek csökkentésére készülnek. Egy alattomos jogalkotási folyamat keretében a kohéziós és védelmi pénzeket kívánják összevonni az agrárfinanszírozással, ami azt jelenti, hogy a közös keretből sokkal kevesebb forrás jutna az agráriumnak. E helyett a pénzeket Ukrajna felzárkóztatására és mezőgazdasági fejlesztésekre kívánják átcsoportosítani – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Hangsúlyozta, hogy...

és ezt mindenképpen meg kell óvni tőlük.

Cseh Tibor kifejtette, hogy a keddi demonstrációt a NAK és a MAGOSZ indította el, mivel meggyőződésük, hogy érdemes már a hivatalos javaslat megjelenése előtt érvet felhozni. Úgy vélik, hogy ebben a korai fázisban még van reális esély arra, hogy ténylegesen hatással legyenek a döntéshozókra.

"Fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és közösen lépjünk fel a tervezett változtatások ellen. A COPA-COGECA vezetése is jelezte: nem engednek ebből az álláspontból" - hangsúylozta.

Hozzátette: ha a teljes agrárköltségvetés egyharmada átcsoportosításra kerülne, ráadásul a magyar gazdáknak járó támogatásokat jogállamisági feltételekhez is kötnék, akkor a kisgazdaságoktól a nagyobb szereplőkig, mindenki kárvallottja lenne ennek.