Dömötör Csaba bejelentette, hogy elkészült a lista azokról a civil szervezetekről, amelyeket az Európai Bizottság az utóbbi években támogatott. (VIDEÓ)

Emlékeztetett: korábban körülbelül 90 adatigénylés érkezett az Európai Bizottsághoz, amelyek a szerződések részleteit, azok tárgyát és pénzügyi vonatkozásaikat célozták meg. Az első fordulóban a bizottság elutasította ezeket a kérelmeket, de a második körben ismételten előterjesztették az adatkérelmeket.

"A szerződések nyilvános listáját közzé tesszük, hiszen minden állampolgárnak joga van tudni, hogy hogyan használják fel az európai és magyar adófizetők pénzét."

- hangsúlyozta.

Dömötör Csaba szerint amióta megkezdték a küzdelmüket a nagyobb átláthatóságért ezen a téren "az érintettek azt szajkózzak, hogy ez egy példátlan támadás a civil társadalom ellen"

"Éppen ezért érdemes itt egy dolgot tisztázni: az említett szervezetek jelentős része politikai aktivistacsoport"

- ráirányította a figyelmet.

Ahogyan azt megfogalmazták, ezek az NGO-k nem a társadalom különböző csoportjait képviselik, hanem egy szűk baloldali elit érdekeit szolgálják. A bizottság nézeteit tükrözik Európa-szerte, gyengítve a tagállamok határvédelmi kapacitásait. Számos esetben peres eljárásokkal fenyegetik a kormányokat, gyakran együttműködve bevándorlókkal. Emellett demokratikusan választott kormányok ellen irányuló akciókat szerveznek, liberalizmusra épülő ideológiai kérdéseket tolnak előtérbe, vagy éppen a mezőgazdasági termelők érdekeivel ellentétesen lépnek fel.

"Ezek a szervezetek nagyrészt az Európai Bizottság és a tengerentúli támogatók forrásaiból működnek, helyi szinten pedig nincs számottevő társadalmi háttér, amely fenntartaná őket. Életben tartásuk a liberális politikai akaratnak köszönhető, nem pedig a helyi közösségekből szerveződő társadalmi mozgalmaknak."

- mutatott rá, hozzátéve hogy a támogatott szervezetek közül több ezer Brüsszelben van bejegyezve.

A "nagykoalíció" képviselői úgy vélik, hogy a jövőben erőteljesen lobbizniuk kellene az uniós intézmények és az európai adófizetők bevonása érdekében az USAID finanszírozásának átvételére. Ezzel szemben a magyar kormány ellenségesen viszonyul ehhez az ötlethez, mivel véleményük szerint ez a hálózat ellentétes a választók érdekeivel, és a demokrácia torzulását okozza. Ennek következtében a kormány úgy gondolja, hogy nem a bővítés, hanem a leépítés irányába kellene elmozdulni.

A képviselő, reagálva Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnökének keddi nyilatkozatára, hangsúlyozta: a múlt héten Valenciában megrendezett EPP-kongresszus során egy határozat született, amely megerősíti, hogy sürgetni kell az ukrán csatlakozási tárgyalásokat. A határozat értelmében még az idén meg kell nyitni a szükséges fejezeteket, és elengedhetetlen az unió belső reformjainak előkészítése, hogy az EU felkészült legyen a következő bővítési körre.

Mindeközben a legfontosabb kérdések, mint például a költségvetési terhek mértéke, az EU támogatáspolitikájának lehetséges átalakulása, a közbiztonsági következmények, valamint az európai mezőgazdaságra gyakorolt hatások, egyáltalán nem kerülnek szóba - tette hozzá.

Magyar Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az álprobléma napszemüveges interpretációja lényegében irreleváns. „De legalább az aláírásgyűjtések után már tudhatjuk, hogy sokan támogatják Ukrajna tagságát, és ezzel beálltak a sorba itt nálunk. A helyzet egyre világosabb, és ez már önmagában is fontos” - fogalmazott.

"Weber szerint a magyar kormány ellenkezése a fő probléma. Nem ez a probléma. Az, hogy az emberek feje fölött döntenek ezermilliárdos kérdésekről, anélkül, hogy a következményeket figyelembe vennék. Ezt csinálták a migrációs válság alatt, ezt csinálták a szankciókkal, ezért költöttek el 53 ezer milliárd forintot háborúra, és most ezért erőltetik Ukrajna uniós tagságát"

- hangsúlyozta.

"Folyamatosan létezik egy elképzelésük, amelyről senkinek sem tesznek fel kérdéseket, ám a következmények súlya mindenkit terhel." - mondta.

Dömötör szerint "Manfred Weber ennek a politikának a főalakja, Magyarországon pedig vannak hozzá régi-új segédei. Ezt látjuk".

Azzal összefüggésben, hogy Weber sajtónyilatkozatában párhuzamba állította a magyar és az ukrán uniós csatlakozást, a képviselő elmondta: az ukrán tagság kérdését teljesen másként kezelik, mint annak idején a visegrádi négyek vagy bármely más kelet-európai ország csatlakozását.

"Hosszú évek keserves tárgyalássorozata előzte meg a teljes jogú tagság elérését, amiről sok mindent el lehetett mondani, csak azt nem hogy gyorsítópályás volt"

- hívta fel a figyelmet.

A brüsszeli Jacques Delors Intézet elemzésére hivatkozva hozzátette, hogy a kohéziós források több uniós tagállam esetében 15-22 százalékkal csökkennének. A képviselő szerint nem beszélnek arról hogy milyen hatással lenne Európára ha akkora termőterületek érkeznének az unióba mint a jelenlegi termőföldek egyharmada, ami fenntarthatatlanná tenné az agrártámogatások mostani formáját - ezért akarják csökkenteni a területalapú támogatásokat.

"Magyarország megtette azt a lépést, hogy kikérte erről az állampolgárok véleményét. Itt ezt sohasem merik, mert tudják, hogy elsöprő erejű választ kapnának"

Weber: Soha nem fogok együttműködni olyanokkal, akik nem tisztelik a három alapelvemet.

Takács Péter véleménye szerint Magyar Péterék manipulált eredményekkel valósították meg Weber megbízását.