Csak egy jól felkészült és erős hadsereg képes biztosítani hazánk védelmét és biztonságát. | Demokrata

Kutnyánszky Zsolt előadásában úgy fogalmazott: "különösen a megváltozott biztonsági környezetünk fényében hazánk biztonságát csak úgy tudjuk garantálni, ha erős nemzeti haderőt építünk."

"Nem bízhatunk a sorsra. Modern haditechnológia és elhivatott, jól felkészült katonák szükségesek ahhoz, hogy sikeresek legyünk" - hangsúlyozta az államtitkár, aki kiemelte, mennyire lényeges, hogy a társadalom is értékelje és támogassa a katonák munkáját.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2010 óta globálisan növekedett a fegyveres konfliktusok száma és súlyossága, sőt, a jelenlegi helyzet már a hidegháború végét megelőző időszakot is túlszárnyalja. Különösen Magyarországot érinti a 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború, amely a legnagyobb katonai összecsapás Európában a második világháború óta. A helyzet komolyságára figyelmeztetett az államtitkár.

A közelmúltban, 2023 októberében, újabb geopolitikai feszültségek bontakoztak ki az Izrael és a Hamász közötti konfliktus következtében. Ez a helyzet nem csupán a Közel-Keletet érinti, hanem a hatását a Nyugat-Indiai-óceán partvidékén és a Vörös-tengeren is érezni lehet. Afrikában a már évek óta tartó szudáni polgárháború tovább rontja a Száhel-övezet biztonsági helyzetét, és a konfliktus átterjedése a szomszédos országokra migrációs nyomást gyakorol Európára. Ezen kívül az India és Pakisztán közötti feszültség is újra fellángolt, míg a mianmari polgárháború fokozza a nyomást a régióra és Dél-Kelet Ázsiára egyaránt – tette hozzá a szakértő.

Mindezeken túl vannak úgynevezett lappangó konfliktusok is - mutatott rá az államtitkár, példaként említve a Nyugat-Balkán térségét, a Dél-kínai-tenger, valamint a Kína és Tajvan közötti feszültséget.

Kutnyánszky Zsolt hangsúlyozta, hogy a megváltozott biztonsági környezetben az új amerikai adminisztráció szerepe elengedhetetlenül fontos lett. A korábbi vezetés időszakában a "hűvös politikai viszonyok a katonai együttműködésre is negatív hatással voltak", ám Donald Trump megválasztásával a magyar-amerikai kapcsolatok egy új fejezetet kezdtek - tette hozzá a politikus. Kiemelte, hogy mindkét ország részéről komoly elkötelezettség mutatkozik az együttműködés erősítésére és fejlesztésére.

A katonai diplomácia képviselője bejelentette, hogy Magyarország 57 különböző országgal ápol ilyen jellegű kapcsolatokat. Az államtitkár kiemelte, hogy az Európai Unió és a NATO keretein túl is aktívan dolgoznak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén és szélesítésén.

Kutnyánszky Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország Szerbiát kulcsfontosságú partnerként kezeli a nyugat-balkáni térség stabilitása érdekében, és hasonlóképpen fontos szerepet tulajdonít Bosznia-Hercegovinának is.

Az államtitkár kiemelte, hogy Izrael különleges partnerként szerepel a szövetségi rendszeren kívül, amelyre a haderőfejlesztés terén jelentős mértékben támaszkodnak. Hozzátette, hogy a honvédelmi minisztérium továbbra is fokozza az ázsiai, közel-keleti és afrikai kapcsolatok bővítését.

Magyarország műveleti szerepvállalása kapcsán Kutnyánszky Zsolt célként jelölte meg, hogy a NATO "egyik, létszámarányosan jelentős nemzetközi hozzájáruló tagállama lehessen".

Donald Trump amerikai elnökké választása egy új korszak kezdetét jelenti, hiszen az Egyesült Államok világossá tette, hogy a NATO tagállamaitól nagyobb elkötelezettséget vár el. A június végén Hágában megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozó középpontjában a transzatlanti kapcsolatok megerősítése és a közös terhek viselésének kérdése áll majd. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az eddigi 2 százalékos GDP-arány helyett a jövőben 5 százalékos hozzájárulást szeretnének elérni a tagállamoktól az amerikai fél részéről.

Magyarország a szövetség megbecsült tagjaként kiemelkedő teljesítményét a szövetségesek és a NATO szakértői is elismerik. A közös teherviselésben méretünkhöz mérten arányosan vállalunk részt. Ráadásul a jelenlegi 2 százalékos védelmi kiadási küszöböt már 2023-ban, a walesi kötelezettségvállaláshoz képest egy évvel előbb teljesítettük. Tavaly pedig Magyarország, Lengyelország után, a NATO-tagállamok között a legnagyobb arányban fordította védelmi kiadásait haderőfejlesztésre – mutatott rá.

Kutnyánszky Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország számára elengedhetetlen a szövetség hitelességének megőrzése mellett reális célok kitűzése a közelgő csúcstalálkozón. Kiemelte, hogy az átállás fokozatosan kell, hogy történjen, figyelembe véve az egyes országok eltérő teherbírását és lehetőségeit.

A haderőfejlesztéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat "tárgyakra és az emberekre" fordítják.

Kutnyánszky Zsolt kifejtette, hogy a Magyar Honvédség létszáma 1989 és 2002 között drámaian csökkent, elérve a 150 ezer fős állományból mindössze 10 ezer főt. A védelmi kiadások a 2000-es évek végére a GDP 1,2 százalékára csökkennek. Ezen a kiindulóponton kell megkezdeni a fejlesztéseket; célunk, hogy a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetben egy ütőképes, innovatív és high-tech Magyar Honvédség alakuljon ki, amely hatékonyan tud reagálni a kihívásokra - hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a különböző fegyvernemeket érintő fejlesztési program mellett szükséges egy hadiipari fejlesztési kezdeményezés is, amely párhuzamosan valósulna meg.

Kutnyánszky Zsolt szólt arról is, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program egyik célkitűzése, hogy a hivatásos, önkéntes állomány feltöltöttségét növeljék, a kiképzett és felkészített jelentős katonai és szakmai tapasztalatokkal rendelkező személyi állományt megtartsák. Nem cél, hogy mindenki katona legyen, de az igen, hogy fiatalok rendelkezzenek gyakorlati honvédelmi ismeretekkel.