A szír menekültek jövője az Európai Unióban mostoha körülmények közé került, és egyre inkább kétségekkel terhelt.
Az Aszad-rezsim összeomlása következtében Ausztria és Németország felfüggesztette a folyamatban lévő menekülteljárásokat, sőt, Ausztria már a hazánkban élő menekültek kitoloncolásának lehetőségét is felvetette.
Az Európában tartózkodó szíriai menekültek jövője került a középpontba az EU belügyminisztereinek brüsszeli találkozóján. Az Aszad-rezsim megdöntése új kihívások elé állította az országot, és ennek következményeként Németország és Ausztria már leállította a menekültkérelmek elbírálását. Magnus Brunner, az Unió belügyi és migrációs biztosa arra figyelmeztetett, hogy még korai lenne a helyben élők deportálásáról beszélni, azonban az osztrák miniszter már előhozta ezt a kényes témát.
"Elengedhetetlen, hogy előkészítsük a szükséges lépéseket. Elsőként felfüggesztjük az eljárásokat, majd gondoskodunk a hazautazásokra és a kitoloncolásokra való felkészülésről. Az idő sürget, így dolgoznunk kell" - nyilatkozta Gerhard Karner.
A német belügyminiszter ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy fontos megvárni, milyen irányt vesznek az események Szíriában, és nem célszerű mindenkit azonnal hazatéríteni.
"Az itt dolgozó szíriaiak hozzájárulása fontos az országnak, például azoké, akik az egészségügyi intézményekben, ápolóként vagy orvosként, dolgoznak. Sok szíriai orvosunk van, szívesen látjuk őket Németországban, ameddig tiszteletben tartják a törvényeinket és folytatják a munkát" - jelentette ki Nancy Faeser.
Az uniós országok közül Németország vállalta a legnagyobb mértékben a szíriai menekültek befogadását, hiszen jelenleg körülbelül egymillió szíriai talál otthonra a német földön.
