Baloldali korrupciós hálózat: központi szereplőként tűnik fel Gyurcsány Ferenc egykori közeli munkatársa.
A héten fény derült arra, hogy a baloldali európai parlamenti képviselők miként kívánják átcsoportosítani a brüsszeli pénzeket, hogy pótolják az Egyesült Államokból érkező támogatások csökkenését. Részletes nyilvántartást tettek közzé arról, hogy mely programokon keresztül finanszírozzák már most is a magyar aktivisták és médiák működését. A Magyar Nemzet beszámolója szerint ezen képviselők célja, hogy jelentősen növeljék a CERV, az ESF+, a Horizon Europe, az Erasmus+, a Creative Europe, az EIDHR, az NDICI, a LIFE és az AMIF nevű brüsszeli programok kereteit.
A kulcsfontosságú megközelítés abban rejlik, hogy a brüsszeli véleményeket tükröző médiákat nem egyedi forrásokból, hanem közös erőfeszítések keretében, nemzetközi együttműködések révén finanszírozzák.
Az említett konzorciumok közül kiemelkedik a Limenet (Local Innovative Media in Europe Network), amelyben egy belga, egy lengyel és egy litván résztvevő mellett két magyar szervezet is képviselteti magát. A projekt összértéke 1 464 300 euró, ami körülbelül hatszázmillió forintnak felel meg. Az öt központi szervezet összesen 720 000 eurót oszt el nyolcvan helyi médiumnak, így a projekt költségeinek fele vélhetően az elosztó szervezeteket gazdagítja.
A Soros-alapítvány támogatásában részesülő Mérték intézetet Polyák Gábor irányítja, aki nemcsak a 2022-es baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter sajtó- és médiapolitikáért felelős kabinetvezetője volt, hanem 2010 előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki hivatalának tanácsadójaként is tevékenykedett. Figyelemre méltó, hogy 2023-ban Polyák személyesen találkozott Samantha Powerrel, az USAID vezetőjével, valamint David Pressmannel. Ez a találkozó egy évvel követte azt a tevékenységet, amikor Polyák a 2022-es, külföldi forrásokból támogatott ellenzéki összefogást segítette.
Polyák Gábor volt az, aki kifejezte, hogy Orbán Balázs politikai szerepvállalása miatt nem tartja indokoltnak a doktori cím odaítélését. Ezzel szemben Polyák munkáltatója nyilvánosan elhatárolódott a professzor véleményétől. A témában Hack Péter, az ELTE alkotmányjogásza is megszólalt, aki Polyák és társai diszkriminatív követelését a miniszterelnök politikai igazgatójának kizárására a kommunista időszak gyakorlatához hasonlította.
A Limenet másik fontos szereplője a Fenntartható Médiaközpont Korlátolt Felelősségű Társaság, angol nevén Centre for Sustainable Media.
Erdélyi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy botrányos körülmények között távozott korábbi munkahelyéről. Ahogy arról a Magyar Nemzet 2023-ban beszámolt, az év tavaszán tömeges felmondás kezdődött a 444-nél, miután vizsgálat indult a lap egyik középvezetője ellen, akit állítólag többen is munkahelyi zaklatással vádoltak. Bár a vizsgálat felmentette Erdélyit, az eljárás hibákat és konfliktusokat tárt fel, a lap működését gyorsan átszervezték, hat ember pedig úgy döntött, máshol folytatja a karrierjét. Arról pedig a Media1 írt akkoriban, hogy Erdélyi Péter eddigi lapigazgató már csak külsős tanácsadóként tevékenykedik a 444 és a Lakmusz portálokat kiadó Magyar Jeti Zrt.-nél.
Az ügyben a Népszavának a Magyar Jeti vezérigazgatója, Kardos Gábor szintén 2023-ban kifejtette, a szerkesztőség nyugodt munkája érdekében túl vannak az átszervezéseken, a konfliktusaik feloldását célzó további átalakítások érzékenyre tervezett folyamatát megkezdték. Erdélyi Péter szerepéről szólva pedig azt mondta, segít abban, hogy a portál pályázati pénzekhez jusson. Emlékezetes, hogy Brüsszel már korábban is komoly összegekkel segítette a 444 és a Lakmusz kiadóját.
A következő napokban folytatni fogjuk a magyarországi médiák bemutatását, amelyek az uniós bürokraták támogatásával különböző programokon keresztül működnek, és amelyek szinte kizárólag a brüsszeli nézőpontot tükrözik.
