Az ügyvédi kamara szélesre tárja kapuit az újonnan érkezők számára.

Ma kezdődik az Országgyűlésben a törvényjavaslat vitája, amely lehetőséget adna a korábban bírósági végrehajtóként, bírósági titkárként, alügyészként, közjegyző-helyettesként és bírósági végrehajtó-helyettesként dolgozó jogászok számára, hogy belépjenek az ügyvédi kamarába. Emellett egy tervezett miniszteri rendelet is várható, amely gyorsabbá tenné a kirendelt védők díjának kifizetését, ezzel ösztönözve az ügyvédeket, hogy aktívan vállaljanak kirendeléseket. Az igazságügyi miniszter már jelezte, hogy a kirendelt védőkre szánt költségvetési keretet megduplázzák, ezzel is támogatva a jogi képviselet ellátását.

A parlament április 10-én kezdi tárgyalni azt a törvényjavaslatot, amely erősíteni kívánja a jogászi hivatásrendek közötti mobilitást és a szakértelem igazságszolgáltatási rendszeren belüli áramlását. Az új szabályozás alapján július 1-jétől az ügyvédi kamarai tagfelvételhez már nem kell külön igazolniuk az ügyvédi joggyakorlatot a korábban

Kedves Működő Jogászok! Szeretnénk kifejezni elismerésünket az Önök által a jogi pályán eltöltött időért és erőfeszítésekért. Az Önök szakmai tapasztalata és elkötelezettsége rendkívül értékes, és fontos szerepet játszik a jogi közösség fejlődésében. A gyakorlati idő elismerése nem csupán a szakmai tapasztalatok összegyűjtéséről szól, hanem arról is, hogy a jog világában szerzett tudás és készségek milyen mértékben formálják a jövő jogászait. Az Önök odaadása és szaktudása hozzájárul a jogi rendszer hitelességéhez és működéséhez. Köszönjük, hogy részt vesznek ebben a fontos munkában, és folyamatosan hozzájárulnak a jogi szakma színvonalának emeléséhez!

A Budapesti Ügyvédi Kamara mai állapotát tekintve több mint 8500 ügyvéd és kamarai jogtanácsos tevékenykedik a szervezet keretein belül. Ha hozzászámítjuk az ügyvédjelölteket, jogi előadókat, valamint az európai közösségi jogászokat, akkor a teljes taglétszám és nyilvántartott személyek száma már elérheti a 12 ezer főt. Az ügyvédi törvény módosításához készült hatásvizsgálati lap alapján pedig kiderül, hogy Magyarországon összesen 18,136 szakember végzi az ügyvédi tevékenységet.

Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke rámutatott, hogy a fővárosi ügyvédek közel kilencven százaléka egyéni praktizáló vagy egyszemélyes ügyvédi irodát működtet. Bár az ügyforgalom nem teljesen arányos a méretekkel, a komplexebb gazdasági tranzakciók jellemzően a nagyobb irodákhoz áramlanak. A kamara vezetője hangsúlyozta, hogy a nagyobb és kisebb ügyvédi irodák jól megférnek egymás mellett, mivel eltérő célcsoportokat szolgálnak ki. Általános megfigyelés, hogy a magánszemélyek mindennapi jogi ügyeit, legyen szó peres vagy peren kívüli esetekről, főként a kisebb praxisok intézik.

Egy készülő igazságügyi miniszteri rendelet célja, hogy felgyorsítsa a kirendelt ügyvédek díjainak kifizetését. A tervezet világosan megfogalmazza, hogy a cél az, hogy a kirendelt védők a büntetőeljárások vádemeléséig terjedő szakaszában végzett munkájukért minél hamarabb hozzájussanak az őket megillető díjazáshoz. A rendelettervezethez csatolt hatásvizsgálati lap egyértelműen kifejti, hogy a jogalkotó az új szabályozástól azt reméli, hogy a gyorsabb kifizetések ösztönözni fogják az ügyvédeket a kirendelések vállalására. Ez különösen fontos, hiszen a hatásvizsgálati lap alapján jelenleg mindössze 1974 ügyvéd vállal büntetőügyekben kirendelést.

A rendelettervezet azért is figyelmet keltő, mert tavaly novemberben az igazságügyi tárca még úgy tervezte, hogy azoknak az ügyvédeknek, akik nem vállalnak büntetőeljárásban kirendelt védői tevékenységet, havi nyolcezer forint, adók módjára behajtható kirendelési hozzájárulást kellene fizetniük. Ezt úgy akarták megvalósítani, hogy a kamarai tagfelvétellel egyidejűleg az ügyvédet a kirendelhető védők jegyzékébe is felvennék, és ha ezt visszautasítja, akkor ezzel egyszersmind vállalja a kirendelési hozzájárulás megfizetését.

A kormány végül elállt attól a tervtől, amely szerint az ügyvédségtől várt volna anyagi támogatást a közvédői rendszer fenntartásához, még ha részben is. Egy tavaly év végén elfogadott jogszabály megerősítette, hogy a kirendelt védők biztosítása továbbra is az állam alkotmányos kötelezettsége marad.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a kirendelt védőkhöz kapcsolódó költségvetési forrásokat megduplázzák. Ezzel párhuzamosan a kamara felelőssége lesz a kirendelt védők díjainak kifizetése, így az ügyvédeknek az állammal szemben nem lesznek kötelezettségeik. Az új rendszer bevezetése május 1-jén várható.

Februártól új szabályok léptek életbe a polgári és közigazgatási perekben, amelyek a bíróság által megítélhető ügyvédi és kamarai jogtanácsosi díjak mértékét érintik. A tízmillió forintnál alacsonyabb pertárgyértékű ügyek esetében a munkadíj emelkedése figyelhető meg, hiszen a korábbi tízezer forintról most 35 000 forintra ugrott. Ezen kívül a meg nem határozható pertárgyértékű ügyekben is változás történt: az óradíj 14 000 forintra nőtt, és a minimális díj ez esetben is 35 000 forintban lett meghatározva.