Az ELTE rektora hangsúlyozta: amennyiben a szenátus nem adja áldását, a kutatóközpontok nem fognak csatlakozni az egyetemhez.
Műsorvezetők: Panxnotded Miklós, Dési János, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre Szerkesztők: Selmeci János, Korpás Krisztina, Bencsik Gyula, Herskovits Eszter
Néhány héttel ezelőtt napvilágot látott, hogy az ELTE vezetése kezdeményezte a HUN-REN négy intézetének - a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont - egyetemhez való csatolását. A nyilvánossághoz eljutott információk szerint ez a lépés komoly aggodalmakat váltott ki a központok dolgozói és az MTA munkatársai körében, akik a jövőbeni álláshelyek, a folyamatban lévő kutatások, valamint a kutatóhálózat potenciális feldarabolása miatt fejezték ki aggodalmukat. Sokan úgy vélik, hogy ennek a lépésnek a mögött az a szándék áll, hogy az alulfinanszírozott egyetemhez csatolt intézetek fokozatosan eltűnjenek. Egy belső szavazás során a résztvevő intézetek munkatársainak négyötöde elutasította az átalakítást, ami a helyzet komolyságát tovább hangsúlyozza.
Darázs szerint ezek vélemények, amelyeknek "az égvilágon semmi alapja nincs".
Nem arról van szó, hogy bekebelezzük ezeket a kutatóközpontokat, hanem arról, hogy befogadjuk őket, sőt, bizonyos szempontból még meg is mentjük. Célunk a biztonságos működés garantálása - nyilatkozta a megválasztott rektor. Azt a vélekedést, miszerint két év múlva piros hó fog esni, és hogy mindenkit elbocsátanánk, teljesen alaptalannak tartja. Az egész konstrukcióban nem található olyan jel, ami a leépítés irányába mutatna; az egyetem éppen ellenkezőleg, azon dolgozik, hogy ezeket a potenciális veszélyeket kizárja a kialakítandó feltételrendszerrel - tette hozzá Darázs, aki hangsúlyozta, hogy sem az egyetem, sem pedig a kormány eddig nem hozott döntést az ügyben.
Darázs úgy véli, nem lépte át a jogköreit azzal, hogy felkereste a kutatóhálozat vezetőit. Eleve szerepelt a programjában, hogy szorosabb kapcsolatot alakítana ki a HUN-REN-nel, egyébként pedig az egyetem vezetésének van kompetenciája és autonómiája arra, hogy ilyen jellegű fejlesztéseket elkezdjen kidolgozni, elvigyen egy olyan pontig, amelyen már a minden egyetemi polgárt és szervezeti egységet képviselő döntéshozó szerv, a szenátus elé lehet vinni. Ez most például annak az említett feltételrendszernek a kidolgozását jelenti, amely keretében a kutatóközpontok csatlakozhatnának az ELTE-hez. Egyelőre azonban nincs előterjesztés erről a szenátus előtt.
A szenátus működése világosan szabályozott. Ebben a folyamatban is meghatározott a döntési pozíciója, hiszen azokat az önálló jogi személyeket, amelyek alá be tudnak menni a kutatóközpontok. Ezért kell, hogy világos legyen, mik a feltételek. Ha ez alapján nem hozzák létre ezeket a jogi személyeket, akkor nem csatlakoznak a kutatóközpontok az egyetemhez - mondta Darázs. Az igaz, hogy magukat a kidolgozott feltételeket csupán véleményezheti a szenátus, de ezeket a véleményeket illik figyelembe venni - tette hozzá.
A HUN-REN kutatói szempontjából Darázs véleménye szerint érdemes lenne, ha az ELTE-hez csatlakoznának, mivel a kutatóhálózat működése mindig is kérdéseket vetett fel a különböző tudományágak – legyen szó élet- és élettelen tudományokról, orvostudományról vagy természettudományokról – teljesítményének összehasonlításával kapcsolatban, különösen a humántudományokkal. Legutóbb egy szakpolitikai döntés született, amely a természettudományi területek fejlesztését helyezte előtérbe, miközben az ELTE a bölcsészettudományok terén vezető szerepet tölt be Magyarországon, és a világranglistán a 233. helyen áll, sőt, egyes szakterületeken a legjobb 200 közé is bekerült. A megválasztott rektor hangsúlyozta, hogy az érintett központok számára kedvező környezetet teremtene az egyetem.
