Az alkoholfogyasztás hozzájárulhat a mellrák kockázatának fokozódásához - WEBBeteg

Az alkoholfogyasztás jelentős kockázati tényezőt képvisel a mellrák kialakulásában, különösen a menopauza utáni időszakban. Ebben a fázisban már egyetlen napi ital is drámaian megnövelheti a daganat megjelenésének esélyét.

Az alkohol mellrákrizikó-növelő hatása az egyik legtöbbet kutatott és legjobban bizonyított területe az orvostudománynak. A rendszeres és/vagy nagy mértékű italozás a legtöbb daganattípussal összefüggésbe hozható (az alkohol lebomlási terméke, az acetaldehid a karcinogén, rosszindulatú daganatok kialakulásában szerepet játszó anyagok csoportjába sorolható), az emlődaganatok esetében azonban az összefüggés különösen sokrétű és jelentős. Ennek fő oka, hogy az alkohol befolyásolja az ösztrogén és más hormonok szintjét is, a mellráknak (főleg egyes altípusainak) pedig különösen erős az összefüggése a hormonális hatásokkal.

Az alkohol mérsékelt, de rendszeres fogyasztása bizonyítottan hozzájárul a mellrák kockázatának növekedéséhez a nőknél, függetlenül az életkoruktól. Azonban a kockázat mértéke eltérő lehet a menstruáló nők és a menopauza utáni hölgyek esetében.

Menopauza előtt - A kutatások rámutattak, hogy napi egy ital elfogyasztása átlagosan 7 százalékkal emeli a melldaganat kialakulásának kockázatát azokhoz képest, akik nem fogyasztanak alkoholt. Fiatalabb korban az ösztrogénszint ciklikusan ingadozik, így az alkoholfogyasztás hormonális hatása viszonylag elhanyagolható más tényezőkhöz képest.

Menopauza után - A Rákkutatási Világalap (WCRF) legfrissebb jelentése figyelemre méltó megállapításokat tartalmaz: már napi 10 gramm alkohol (ami körülbelül egy kis pohár bor vagy sör) rendszeres fogyasztása átlagosan 9 százalékkal növeli a mellrák kockázatát a menopauza után. A jelentés elkészítése során a szervezet több mint 12 millió nő kórtörténetét elemezte, több mint száz tanulmány alapján. Az ösztrogénszint a menopauza után állandósul, ami azt jelenti, hogy a korábbi ciklikus változások megszűnnek. Ez a változás különösen érzékennyé teszi a nőket az alkoholfogyasztás hatásaira, amely jelentősen megnövelheti az ösztrogén szintet, így fokozva a mellrák kialakulásának kockázatát.

A rizikófaktorok egymásra épülnek, így az alkohol különösen kockázatos lehet azok számára, akiknél további kockázatot jelentő tényezők is jelen vannak, mint például a genetikai hajlam vagy az elhízás.

A kockázat növekedése a fogyasztott alkohol mennyiségének függvényében változik: napi egy egység esetén a kockázat emelkedése viszonylag enyhe, de a nagyobb mennyiségek, például napi három vagy hat egység esetén, drámai módon fokozzák a mellrák kialakulásának valószínűségét. Kutatások kimutatták, hogy napi három alkoholegység fogyasztása 20%-kal növeli a betegség megjelenésének esélyét, míg hat egység esetén ez a szám már 30%-ra ugrik.

Egy egység körülbelül 1,5 dl vörösbornak, 3 dl sörnek vagy 4 cl rövid italnak felel meg. A vörösbor és a sör összetevői valószínűleg némileg képesek csökkenteni a negatív hatásokat, de fontos megjegyezni, hogy különösen nagyobb mennyiségek fogyasztásakor ez a védőhatás nem lesz döntő jelentőségű.

Fontos hangsúlyozni, hogy a rohamivás komoly kockázatot jelent. Az alkalmankénti, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás sokkal veszélyesebb, mint a rendszeres, de mértékletes ivás. Ezért az ajánlások szerint a nőknek ajánlott, hogy egy-egy alkalommal ne fogyasszanak 2-3 alkoholegységnél többet. Bár egy-két pohár alkohol időnként nem okoz közvetlen veszélyt, az orvosi szakértők azt javasolják, hogy a nők inkább minimalizálják az alkoholfogyasztásukat, törekedve arra, hogy heti szinten kevesebb alkalommal és kevesebb mennyiségben igyanak.

A legfrissebb felmérések alapján a nők többsége a genetikai adottságokat tartja a legfőbb oknak az emlődaganatok kialakulásában. Azonban a valóság ennél sokkal bonyolultabb: a megbetegedések hátterében nem található egyértelműen bizonyítható genetikai eredet. Nem létezik egyetlen válasz arra, hogy miért alakul ki daganat egyik embernél, míg a másiknál nem. Számos tényező és körülmény játszhat szerepet, például az életkor, az örökölt hajlam, a menstruáció első megjelenése, valamint a hormonális hatások. Éppen ezért az orvosi szakemberek azt javasolják a nőknek, hogy koncentráljanak az életmódbeli tényezőkre, amelyeket saját maguk befolyásolhatnak: ilyenek az egészséges táplálkozás, a megfelelő testsúly, a rendszeres testmozgás, és az alkoholfogyasztás mérséklése.

A rendszeres és intenzív testmozgás, mint például a futás vagy a kerékpározás, bizonyítottan 10%-kal mérsékli a menopauza után fellépő emlőrák kockázatát azokhoz a nőkhöz viszonyítva, akik kevésbé aktív életmódot folytatnak. Ezen kívül a szoptatás is hozzájárul a mellrák kialakulásának esélyének csökkentéséhez. A testmozgás, az egészséges testsúly megőrzése, valamint az alkoholfogyasztás mérséklése mind olyan fontos lépések, amelyeket a nőknek érdemes megfontolniuk a kockázatok minimalizálása érdekében.