Az abaújszinai Rozmaring Néptáncegyüttes egy különleges gálaműsorral emlékezett meg 75. születésnapjáról, melynek során a tánc és a kultúra varázslatos világába kalauzolta a közönséget.

A Rozmaring Néptáncegyüttes, Felvidék legidősebb magyar amatőr népművészeti közössége, pompás gálaműsor keretében ünnepelte 75. évfordulóját február 8-án, Abaújszinán, a helyi kultúrház impozáns nagytermében. Az együttes, amely már háromnegyed évszázada folytatja tevékenységét, a csoportvezetők, koreográfusok, táncosok és énekesek folyamatos együttműködésének köszönhetően vált igazi közösségi értékké. A jelenlegi és egykori tagok egyaránt büszkék arra, hogy a Rozmaring a legrégebben alakult, és megszakítás nélkül működő amatőr néptáncegyüttes Szlovákiában, amely generációkon átívelően őrzi a magyar népi kultúra hagyományait.

A 2200 lakosú település szívében, ahol a Csemadok-alapszervezet mellett egy népművészeti csoport őrzi a magyar kultúrát, egy igazi sziget található. A faluban a magyar közösség aránya alig haladja meg a tíz százalékot, és évtizedek óta nem működik magyar iskola. Az 1950 óta működő jubiláló együttes a teltházas kultúrházban rendezte meg a Tradíciók és generációk fesztiválját, amely egy egész estét betöltő, generációkat összekapcsoló lenyűgöző műsorral ünnepelte a helyi kultúra gazdagságát.

"Háromnegyed évszázada történt, hogy Hámorszky Mária összegyűjtötte a szinai lányokat és betanította nekik azokat a táncokat, melyeket ő Kassán Hemerka Olga nénitől megtanult, és örömmel adták elő a falusi rendezvényeken. Felfigyelt rájuk Erőss Pálné, és egyengetni kezdte útjukat. Sajnos, már sem az alapító, sem ő nincsenek közöttünk, csakúgy, mint a későbbi vezetők közül idősebb Mura Ferenc, Mitró László, Mura Ferencné sem. Hatalmas munkát végeztek, gondozásuk alatt egyre terebélyesedett a Rozmaring, amit elődeik létrehoztak. Köszönet jár a még élő vezetőknek is, akik hosszabb-rövidebb ideig tevékenykedtek, így Erőss Zoltánnak, Korán Péternek, Császár Zsuzsának. 1950-ben, a kezdet kezdetén ez a csoport volt az, amely a jeles napokon szórakoztatta a falu közönségét"

- mondta a gálaműsor bevezetőjében az est háziasszonya, e sorok írója, a Csemadok Abaújszinai Alapszervezetének kultúrfelelőse, a rendezvények, találkozók, fellépések állandó műsorvezetője, aki kiemelte, hogy később már a szomszéd falvakba is meghívták őket egy-egy fellépésre. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy Abaújszina település határain túl is ismertté váljon. Kezdetektől ott voltak az országos népművészeti rendezvényeken Losoncon, Gombaszögön, Zselízen, Somodiban, Homonnán, Mezőlaborcon, Királyhelmecen, Kisgéresben, Lőcsén, Kassán. 1957-ben pedig, mint az első magyar néptánccsoport, bemutathatták tudásukat Východnán is.

Erőss Pálné koreográfiái annak idején rendkívüli népszerűségnek örvendtek a szakmai körökben. Abaújszina és a Hernád menti települések gazdag népdalait gyűjtötte össze, amelyekhez a tájegység tánclépéseit és mozdulatait kapcsolta, ezzel biztosítva, hogy ezek az értékek átöröklődjenek a következő generációk számára. Az együttes első nemzetközi szereplése Magyarországon, a hatvanas években, Jászalsószentgyörgyön zajlott, ami új kapukat nyitott meg előttük. Később a csoport eljutott a hajdani Szovjetunióba és Jugoszláviába is, valamint felléptek Erdélyben, Szerbiában, Lengyelországban és Csehországban. Az ezredforduló után a néptáncosok Hollandiában, Spanyolországban és Olaszországban is bemutatkoztak. A Rozmaringsarj gyermek néptánccsoport pedig Törökországban is képviselte hagyományainkat. A több évtizedes kitartó munka végül meghozta gyümölcsét, és a mai napig érezhető a hatása.

- emelte ki e sorok szerzője.

A műsorvezető így folytatta és vázolta fel a műsorprogramot: "A múlt generációinak tudását, eredményeit a későbbiek megöröklik, újraértelmezik. Ez zajlik itt is már hetvenöt éve. Mindnyájan ugyanannak a nagy családnak vagyunk a tagjai. Olyan többgenerációs családok is vannak közöttünk, akik évtizedekig tartják a lelket a Rozmaringban. Az unoka büszkén táncol a színpadon, mivel tudatában van annak, hogy így járta a nagyapja is. Tudjuk, hogy a család életünk alapvető pillére. A Rozmaringban együtt töltött pillanatok és közös élmények szerelmeket kovácsoltak. Sok szerelem házassággal pecsételődött meg. Testvérek is szép számmal ropták és ropják a táncot csoportunkban, akiknek zöme a szüleitől örökölte a néptánchoz való vonzódását."

Majd ekképp folytatta:

Több mint harminc éve tartó barátság fűz össze minket az erdélyi-mérai hagyományőrző közösséggel. Ők a Rozmaring táncosainak társaságában lépnek színpadra műsorunk második felvonásában, hogy bemutassák, miként zajlik a juhmérés Mérában. Tagjai vagyunk a felvidéki Rozmaring együttesek széles családjának is. Ma ezt a nagy családot a hárskúti Rozmaring férfikara képviseli, akik a szinai férfiakkal együtt varázsolják el közönségünket gömöri juhásznótákkal. A jövőnk záloga a gyermek, ezért ma a Rozmaringsarj legkisebbjei és legnagyobbjai kalocsai táncokat adnak elő. A körtánc az egyik legősibb táncformánk. A szinai lányok és menyecskék közösen karikáznak, ahogy azt régen Imregen is tették az imregiek.

"A Rozmaringban megélt közös élmények olyan erős köteléket formálnak közöttünk, amelyek örökre a szívünkben maradnak. Örökifjú táncosaink elbűvölő szentistváni táncokkal készültek, hogy örömet hozzanak önöknek. A Rozmaring hagyományőrző asszonyai pedig kolonyi lakodalmas dalokkal varázsolják el a hangulatot. Örömmel jelentem be, hogy a hatvanas-hetvenes éveikben járó legidősebb táncosaink abaúji csárdással indítják műsorunkat, amihez kellemes időtöltést kívánunk. Ha a műsor során felcsendül egy ismert dallam, ne habozzanak, énekeljünk együtt! Mulassunk közösen!" - emelte ki.

A település lakói közül sokan kíváncsian várták a tánccsoport előadását, hiszen az abaújszinai kultúrházban még soha nem gyűlt össze ennyi ember egyetlen rendezvény alkalmával sem. Mitro Csaba, a csoport művészeti vezetője varázsolta színpadra a műsort, amelyben a hagyományokat különböző generációk képviselték. A fellépők között ott voltak családtagok, nagyszülők, gyermekek, unokák, testvérek és házaspárok is. A legidősebb táncosok az abaúji csárdással indították az estét, közöttük két szívós 78 éves táncost is felfedezhettünk. A színpadon egy különlegesség is helyet kapott: egy kislány, aki nem sokára a harmadik születésnapját ünnepli, bátran csatlakozott a gyerekekhez a táncban.

A Rozmaringsarj ígéretes táncosai kalocsai táncot mutattak be parádés népviseletben. A jelenlegi aktív táncosok méhkeréki tánccal és szatmári verbunkkal kápráztatták el a tisztelt nagyérdemű közönséget. Férfi énekeseiknek egy szintén Rozmaring nevet viselő éneklőcsoport, a rozsnyói járásbeli hárskútiak segítettek közösen előadni a gömöri juhásznótákat. A hagyományőrző és éneklőcsoport énekeseinek hölgytagjai sem akartak lemaradni a férfiak mögött, a kolonyi lakodalmas dalokat élethűen és élvezetesen adták elő. A menyecskék a lányokkal karöltve táncolták az imregi karikázót, tapsra ingerelve a közönséget. Szépen csengett Berta Fanni, kiemelt arany sávos énekesünk hangja is a kolonyi és magyarbődi népdalok éneklésénél. A műsor első részét örökifjú táncosaink a szentistváni csárdással zárták, nagy sikerrel.

A szünet utáni pillanatokban érkezett a valódi meglepetés. Mitro Csaba ötletét, amely a mérai juhmérés élő hagyományának megörökítésére épült, Varga Zoltán László és András Katalin Bíborka koreográfusok varázsolták színpadra. A juhmérés tulajdonképpen a tej bemérésének szokását idézi fel, amelyet a Rozmaring Néptáncegyüttes tagjai a méraiakkal közösen mutattak be, nem kis sikerrel. A produkciót a Sajó Banda Rozsnyóról, valamint a Kormos Banda Méráról kísérte, így a zene és a tánc harmóniája káprázatos élményt nyújtott. A közönség lélegzetelállítóan gyönyörű kalotaszegi népviseletekben táncoló művészek előadásától volt elragadtatva, amely valóban emlékezetes pillanatokat teremtett.

A gálaműsor után Mura Márta, az abaújszinai Csemadok-alapszervezet elnöke így értékelt:

"Mivel Szinán szórványban élünk, csupán 10 százalék a magyarság aránya, a Rozmaring nagyon sokat segít abban, hogy még vagyunk. Azok a gyerekek, akik sajnos már szlovák iskolába járnak, de a csoport érdekében megtanulnak és megszólalnak magyarul, örömmel megtanulják a magyar népdalokat és a magyar gyerekekkel mosollyal az arcukon közösen játszanak és szerepelnek a színpadon . De mindenesetre elmondhatjuk, hogy még mindig magyar közösség vagyunk. Bizonyítja ezt a zsúfolásig megtelt kultúrház nagyterme is."

A Rozmaring tagjai már hét és fél évtizede, megszakítás nélkül, töretlen lelkesedéssel és elhivatottsággal népszerűsítik a magyar kultúrát, miközben gondoskodnak a népművészet gazdag örökségéről. Munkájuk példaértékű, sikereik és lenyűgöző műsoraik egy életerős közösség szépségét tükrözik. Hetvenöt év után a Rozmaring még mindig éppolyan friss és vibráló, mint a kezdetekkor; levelei nem hullottak le, és nem pihentek téli álomra. Az évek során változott az ország határa, neve, sőt politikai és társadalmi rendszere is, de a Rozmaring Néptáncegyüttes hűen őrizte meg és ápolta őseink kultúráját, hagyományait és szokásait, folytatva ezzel az évszázadok során gyűjtött értékek továbbadását.