A Vasas és Szeged mérkőzésének emléke 35 év távlatában sem veszít intenzitásából; a szenvedélyek és érzelmek továbbra is élénken élnek a szurkolók szívében.

Helyszíni beszámoló az Illovszky Rudolf Stadionból Ma a híres Illovszky Rudolf Stadionban járunk, ahol a foci szerelmesei izgatottan várják a mérkőzést. A stadion falai között érezni lehet a sportág iránti szenvedélyt, amely generációkon átívelő hagyományt őriz. A lelátók megtelnek színes zászlókkal és a szurkolók lelkes énekeivel, amelyek már előre jelezik a közelgő izgalmakat. A pálya zöld gyepén a csapatok már készülnek a meccsre, míg a háttérben a naplemente gyönyörű színeket fest a horizontra. Minden egyes szöglet, passz és lövés újabb adrenalinfakadást hoz a nézők számára. Az Illovszky Rudolf Stadion nem csupán egy sportlétesítmény; itt találkozik a közösség, ahol a szurkolók együtt élik át a győzelmeket és a vereségeket. A helyszín hangulata magával ragadó, és a játék iránti szeretet mindenki arcán tükröződik. Ahogy a mérkőzés elkezdődik, a stadion falai között valósággal életre kel a foci varázsa, és a szurkolók egy emberként buzdítják kedvenceiket. Az Illovszky Rudolf Stadion nem csupán helyszín, hanem élmény, amely örökre megmarad a résztvevők szívében.

Pintér Attila irányítása alatt a Vasas sorozatban ötödik mérkőzését zárta győzelemmel. A vasárnap kora este megrendezett összecsapás során az angyalföldiek egy izgalmas, emelkedett hangulatú mérkőzésen 1-0 arányban diadalmaskodtak a Szeged csapata felett az Illovszky Rudolf Stadionban. A mérkőzés végén sem enyhült a feszültség, a légkör továbbra is feszélyezett maradt.

A Vasas és Szeged összecsapása 1989 májusában, az osztályozó-párharc keretein belül, különös helyet foglal el a futballtörténelem lapjain. Ezen mérkőzések, különösen a szegedi visszavágó eseményei, harmincöt év távlatából is élénken élnek a szurkolók emlékezetében. Az angyalföldi és a szegedi drukkerek számára ez a mérkőzés nem csupán sportesemény volt; igazi érzelmeket, szenvedélyt és hűséget szőtt a két csapat köré. Ami igazán különlegessé teszi ezt a találkozót, az az, hogy a fiatalabb generációk számára is ugyanolyan értéket képvisel, mint azoknak, akik átélhették a csata izgalmait, vagy akár csak a televízió képernyője előtt szurkoltak, de már akkor is a két csapat fanatikusai voltak. A hagyományok és az emlékek tovább élnek, összekötve a múltat a jelennel.

A mérkőzés előtti feszültség és az azt megelőző összecsapások emléke mindent betöltött, ahogy beléptem az Illovszky Rudolf Stadionba. Azonnal a szurkolótársak érdeklődése fogadott: vajon történt-e valami "matek" a két tábor között a kezdés előtt? Sokan meséltek arról, hogy állítólag már a belépés előtt is egymásnak feszültek, mások pedig csak sejtezték, hogy a szikrázó hangulat miatt mindkét oldal készen állt a konfrontációra. A légkör tele volt izgalommal, és mindenki a legfrissebb pletykákat kereste, mintha a szurkolói rivalizálás lenne a mérkőzés igazi előjátéka.

A mérkőzés kezdetére az angyalföldi szurkolók már birtokba vették a helyeiket, és egy látványos koreográfiával indították a találkozót. A szegedi drukkerek is időben megérkeztek, ahogy az a szurkolói közösségek hagyományához illik: együtt, egységben, hangos buzdítással készültek a mérkőzésre.

A találkozón végig feszültséggel teli, ám mégis ünnepélyes hangulat uralkodott, de a múltbéli ellentétek és a két szurkolótábor rivalizálása árnyékot vetett a mérkőzés szurkolására. Az angyalföldi drukkerek nem kímélték a szegedieket, és még a kispestiekkel kapcsolatos véleményüket sem titkolták. Ez nem volt meglepő, hiszen szinte minden meccsük során említést nyernek. Most különösen felerősödtek a "kispesti témák", hiszen 2024 utolsó fordulójában, szombaton éppen Kispestre látogatnak a csapatok.

Bár a piros-kékek nem vágtak neki a mérkőzésnek őrült rohamokkal, a levegőben már érezhető volt a gól izgalma! A 7. percben Tóth Milán majdnem felrobbantotta a stadiont, de a sors nem akarta, hogy betaláljon! A Vasas viszont fokozatosan felőrölte a szegedi védekezés szilárd falát. A türelem végül kifizetődött: a 30. percben Doktorics Áron szöglete után Iyinbor Patrick mint egy ragadozó sólyom csapott le a labdára, és 7 méterről, precízen a kapu jobb sarkába fejelt. 1-0!

A szegedi vendégek minden próbálkozásukkal mintha egy masszív kőfalba ütköztek volna az első félidő során. Az egyetlen helyzetüket egy blokkolt lövés jelentette, ami csupán ritka jelét adta a veszélyességüknek. Ezzel szemben a hazai csapat dominálta a játékot, szinte teljes mértékben átvéve a pálya irányítását!

A második félidő kezdetén őrült pillanatok következtek! Mamusits Patrik ziccerénél még Danilo Pejovics heroikus szögletre mentése mentette meg a szegedieket az újabb góltól. Ezután dupla léchárító következett a beadás után: Tóth Milán fejjel, Cseke Benjámin lábbal zörgette meg a keresztlécet! Remegett a kapu! A Vasas továbbra is dominált, bár az igazi kegyelemdöfést nem sikerült bevinniük a hazaiaknak. Ez a hajrában majdnem megbosszulta magát, mert Haris Attila szabadrúgása kis híján becsavarodott a bal felsőbe.

A hajrában a Szeged csapata kétségbeesetten próbálkozott távoli beívelésekkel, ám a Vasas védelme rendíthetetlenül állta a sarat. Eközben a lelátón a szurkolók szíve majd' megállt az izgalomtól, hiszen többször is a széljegyzet határán egyensúlyoztak. A mérkőzés lefújása után a két kispad is kiengedte a gőzt, ahogy a feszültség végre felszabadult.

A mérkőzés első félidője során teljes mértékben domináltuk a játékot, az ellenfél ívelései pedig nem jelentettek számunkra komoly fenyegetést. A második játékrészben azonban visszafogottabbá váltunk, ami lehetőséget adott a Szegednek, hogy több íveléssel próbálkozzon. Ezekben a helyzetekben nem mutattunk elég hatékonyságot, és nem kezeltük megfelelően a labdát. Ahelyett, hogy a megszokott, magabiztos stílusunkat játszottuk volna, túlságosan sietve igyekeztünk előre juttatni a játékszert. Ez a hozzáállás teret engedett a Szegednek, hogy kedvezőbb pozícióba kerüljön, de komoly gólhelyzetük nem igazán alakult ki. Főként szabadrúgásokból, felívelésekből és lepattanó labdákból próbálták meg helyzetbe hozni magukat.

Elképesztően büszke vagyok a csapatunkra, hiszen újabb gól nélküli mérkőzést zártunk le, és ezzel megszereztük a három pontot! Reménykedem benne, hogy a jövő szombati találkozón is hasonlóan teljesítünk, bár tisztában vagyunk vele, hogy komoly kihívás vár ránk. De most, a mai diadal örömének kell hódolnunk!

Külön köszönet illeti szurkolóinkat a támogatásért, amely különösen értékes volt ebben az időszakban. Nem nevezném kritikus helyzetnek, hiszen bármelyik élcsapatnál előfordul, hogy az ellenfél 5-10 percig többet birtokolja a labdát. Ez történt most is, de különösebb veszélyt nem éreztem. Összességében elégedett vagyok a csapat teljesítményével, bár több gólszerzési lehetőségünk is volt, amit ki kellett volna használnunk. De ismétlem, a győzelemnek örülnünk kell."

Az NB1.hu érdeklődött Pintérnél Tóth Milán állapotáról, aki a sérülését követően visszatért, és a Békéscsaba ellen csereként lépett pályára, ám vasárnap lecserélték. Különösen kíváncsiak voltunk arra, hogy van-e esély arra, hogy a következő mérkőzésen Kispesten végig a pályán maradhat.

Sérüléssel küzdött, de Békéscsabán igazi támasza volt a csapatnak, jelentős mértékben hozzájárult az ottani győzelemhez. A mai első félidőben is mindent megtett, amit a jelenlegi állapota engedett. Mivel még majdnem egy hét áll rendelkezésünkre a következő bajnoki mérkőzésig, remélem, hogy addigra javul az állapota, és több időt tölthet a pályán.

"A mérkőzés után még nem volt idő teljesen lenyugodni, de igyekszem higgadtan értékelni a történteket. A Vasas dominanciája nem volt meglepő, hiszen tudtuk, hogy jó csapat. Azonban ismét pontrúgásból kaptunk gólt, ami elkerülhető lett volna. A második félidőben ugyan jól reagáltunk, de ezúttal nem sikerült megismételni a Kisvárda elleni fordítást. Véleményem szerint a második félidei teljesítményünk alapján megérdemeltük volna az egy pontot.

A második félidőben tanúsított hozzáállásunkat már a mérkőzés kezdetén meg kellett volna mutatnunk, bár utólag könnyű okosnak lenni. A tervezett taktikai elemek néha nem működnek, ez a futball természetes része. Az elmaradt egyenlítő gól hatalmas fordulópontot jelenthetett volna, és új energiát adhatott volna a csapatnak. Ebben a szezonban már több alkalommal is sikerült megfordítanunk a találkozókat, de ezt a mentalitást folyamatosan erősíteni kell a játékosokban. Nem könnyű feladat egy meccset megnyerni, különösen a Vasas otthonában.

A pontrúgások esetében különösen fontos, hogy maximálisan összpontosítsunk, hiszen ezek a szituációk gyakran kínálnak könnyű gólhelyzeteket az ellenfélnek. Nem a játék folyamán kaptunk ki, hanem egy rögzített helyzetből eredő gól miatt. Szerencsére ez a probléma kitartó gyakorlással orvosolható.

Az NB1.hu munkatársai Simontól érdeklődtek, mennyire volt elégedett csapata teljesítményével a második félidőben végrehajtott hármas cserét követően. Emellett megemlítettük, hogy a Vasas "kettős kapufája" akár mérföldkőnek is számíthatott volna a mérkőzés alakulásában.

Nem foglalkozom kifogásokkal, mert tudom, hogy minden a koncentráción múlik. Mégis, hatalmas büszkeséggel tölt el a csapatom reakciója a nehéz helyzetre, és ahogyan a második félidőben teljesítettek. Valóban megmutatták, hogy az igazi erőnket a második félidő játéka tükrözi.

Fél év elteltével elérkezett az idő, hogy levonjuk a tanulságokat a múltbéli hibákból, hiszen világos és határozott céljaink állnak előttünk. Egy-két ilyen baki még beleférhet, de ennek a mértéke már nem tartható. Az élet tapasztalata azt mutatja, hogy nem mindig van lehetőségünk visszahozni a mérkőzéseket. Beszélhetünk a megszerzett pontokról vagy a szép játékmegszervezésről, de végső soron a pontrúgásokból született gólok a koncentráción múlnak. A magyarázat ennyire egyszerű.

A Kisvárda-Honvéd meccs előtt harmadik Vasas 2024 utolsó fordulójában Kispestre látogat. Ez a szurkolóinak osztálytól függetlenül mindig is a legfontosabb rangadó. A 8. Szeged a 10. Budafokot fogadja.

Nem meglepő, hogy mindkét szurkolói közösség tele van reménnyel a győzelem iránt.

Egyrészt azért, mert Pintér Attila irányításával a Vasas tényleg szárnyalni kezdett. Viszont azt is látni kell, hogy Simon Ádám nem először bizonyította be, hogy nagyon jól meccsel.

Budapest, az Illovszky Rudolf Stadionban, ahol 1263 lelkes néző gyűlt össze. A mérkőzést Rúsz Márton irányította, segítői pedig Máyer Gábor és Ring Kevin voltak.

VASAS: Kiss Á. - Lehoczky, Otigba, Iyinbor, Doktorics - Cseke - Mamusits (Pintér F., 64. perc), Kapornai (Rácz B., 64. perc), Urblík J. (Szánthó, 90+1. perc) - Tóth M. (Hidi M. S., 76. perc), Radó. A csapat irányítója: Pintér Attila.

SZEGED: Takács J. - Könczey (Gera N., 64.), Szilágyi Z., Pejovics, Tóth B. - Mohos, Palincsár (Haris, 65.), Márkvárt, Kurdics (Papp Á., a szünetben) - Gajdos (Varga B., 65.) - Novák Cs. (Borvető, 80.). Ideiglenes vezetőedző: Simon Ádám.