A közvélemény nagy része nem osztja a szívhangrendelet támogatását, azonban a szexuális felvilágosítás témája továbbra is tabuként lebeg a társadalom feje fölött.

A 21 Kutatóközpont 2024 decemberében publikálta legújabb kutatását, amely a PATENT Egyesülettel való együttműködés keretében készült. A tanulmány célja a magyar nők reproduktív egészségét befolyásoló egyenlőtlenségek feltérképezése volt, különös figyelmet fordítva a sürgősségi fogamzásgátló tablettához való hozzáférés nehézségeire és az ezekkel kapcsolatos akadályokra. Emellett a kutatás a reproduktív jogok társadalmi megítélését is vizsgálta, rávilágítva a társadalmi diskurzus és attitűdök fontosságára.

"Olyan, mintha bűnt követnék el azzal, hogy én döntök a saját testemről."

A kutatás a nők tapasztalatai mentén világít rá, hogy habár a magyar társadalom inkább támogató mind az abortuszt, mind a sürgősségi fogamzásgátlást illetően, a gyakorlatban mégis az látszik, hogy továbbra is komoly problémát jelentenek például az esemény utáni tablettához fűződő előítéletek, a megfelelő szexuális felvilágosítás hiánya, és a tabukban gyökerező szégyenérzet a szexualitás kérdése körül.

A női reproduktív jogok szabad érvényesülését jelentősen akadályozza a női egészségügyi ellátás jelenlegi állapota, amely magában foglalja az orvosok és nőgyógyászok hozzáállását, valamint a szolgáltatások elérhetőségét. Sajnálatos módon gyakran a nőket vádolják a sürgősségi fogamzásgátló használatáért, amelyet sokan még mindig felelőtlenségnek tekintenek. Pedig a valóságban a nők sokszor nehéz döntésekkel szembesülnek, és tapasztalataik azt mutatják, hogy a helyzet sokkal bonyolultabb annál, mint ahogyan azt sokan gondolják.

"Nem arról van szó, hogy felelőtlenek lennénk, hanem inkább arról, hogy nem szeretnénk gyermeket hozni egy olyan élethelyzetbe, amely nem biztosítja a fenntarthatóságot." - hangsúlyozta például az egyik válaszadó.

Mik azok a reproduktív jogok?

A reproduktív jogok lényeges emberi jogok, amelyek középpontjában a testi autonómia, a szexuális egészség és a családtervezési döntések szabad gyakorlása áll. Ezek a jogok biztosítják, hogy mindenki, függetlenül a nemétől, életkorától, szexuális irányultságától vagy társadalmi helyzetétől, joga van ahhoz, hogy saját magáról és jövőjéről szabadon dönthessen.

A 21 Kutatóközpont és a PATENT Egyesület együttes erőfeszítései a reproduktív jogok megerősítésére és a reproduktív igazságosság elérhetővé tételére irányulnak Magyarországon. E kezdeményezés keretében a PATENT tavaly ősszel egy petíciót indított, amely a sürgősségi fogamzásgátló vénykötelességének eltörlését célozza. Ezt a kezdeményezést már közel ötvenezren támogatták aláírásukkal. Jelenleg a magyar nők csupán recept birtokában juthatnak hozzá az esemény utáni tablettákhoz, ami különösen aggasztó, hiszen a lengyel nők mellett mi vagyunk az egyetlenek az EU-ban, akiknek ez a lehetőség korlátozott. Az abortuszhoz való hozzáférés is jelentős korlátokba ütközik: a legutóbbi, 2022-es szívhangrendelet értelmében az érintett nőknek a beavatkozás előtt kötelező meghallgatniuk a magzati szívhangot, ami tovább nehezíti a helyzetüket.

A kezdeményezés keretein belül egy alapos kutatást végeztek, amelynek eredményei rávilágítanak arra, hogy a kormány intézkedései és véleménye ellenére...

Az esemény utáni tablettának széleskörű támogatottsága van a válaszadók között, hiszen 82 százalékuk inkább vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy a tabletta hozzáférhető legyen. Érdekes, hogy még a kormánypárti szavazók 77 százaléka is a tabletta elérhetősége mellett állt ki.

Az abortusz kérdésében a pártpreferenciák alapján jelentős eltérések figyelhetők meg, azonban a válaszadók többsége – konkrétan 71 százalék – a művi terhességmegszakítás legalizálását támogatja, legalábbis a legtöbb esetben. Érdekes módon a Mi Hazánk párt szavazói körében a legszigorúbb álláspontot tapasztalhatjuk, hiszen közülük 58 százalék csupán rendkívüli körülmények között engedélyezné az abortuszt.

A véleményformálás során a pártpreferencia mellett a nemi hovatartozás, a vallási meggyőződés, valamint az abortuszra és a sürgősségi fogamzásgátlásra vonatkozó közvetett tapasztalatok is jelentős szerepet játszottak. Az elemzések alapján ezek a tényezők kulcsfontosságúak voltak a vélemények kialakulásában.

A kutatás során három különböző csoportban, nevezetesen vegyes, kizárólag férfiak, illetve csak nők részvételével zajló beszélgetések, valamint olyan nőkkel folytatott narratív interjúk révén, akik tapasztalattal bírnak a sürgősségi fogamzásgátlás terén, igyekszik feltárni a problémákat és társadalmi mintázatokat. Ezek a tényezők mélyen gyökereznek, és jelentős hatással vannak a szexuális döntésekre, valamint a reproduktív jogok érvényesítésére.

A szexuális felvilágosítás hiánya számos problémát generál, többek között a témával kapcsolatos alul- vagy félreinformáltságot. Emellett a szexualitással kapcsolatos diskurzusok hiánya és a tabuk mind hozzájárulnak a szexualitás körüli szégyenérzet kialakulásához. A fókuszcsoportokban egyöntetűen megfogalmazódott, hogy az iskolai oktatás nem elegendő hangsúlyt fektet a megfelelő szexuális felvilágosításra, ami tovább mélyíti a problémát.

Ezzel párhuzamosan a család fontosságát is kiemelték, ám sokan rámutattak arra, hogy a szexualitás témája még a családon belül is gyakran tabunak számít. "Ha a szülők nem mernek erről beszélni, a gyerekek más forrásokhoz fordulnak, és ezek nem mindig megbízhatóak" - figyelmeztetett az egyik női megszólaló. Ezen kívül a narratív interjúk egyik résztvevője a következőképpen fogalmazott:

"Amikor először menstruáltam, fogalmam sem volt, mi történik. A barátnőimtől kaptam némi segítséget, egy tampont, ilyenek, de az iskolában vagy otthon nem kaptam felvilágosítást"

A beszélgetések során felmerült, hogy a magyar társadalomban a reproduktív jogokat érintő korlátozó tényezők közé a következők is hozzájárulnak:

A nők beszámolói alapján gyakori tapasztalat a kiszolgáltatottság, szégyenérzet és bizonytalanság a reproduktív egészségügyi döntések kapcsán. Többen kiemelték, hogy az állami ellátásban sokszor ítélkező és megalázó bánásmódban részesülnek, különösen a sürgősségi fogamzásgátlás igénylése esetén - ami miatt gyakran bélyegzik őket felelőtlennek. De, ahogyan azt többen is hangsúlyozták, ez a nők számára elsősorban a "biztonság és az önrendelkezés jelképe".

"Ez csak egy biztonsági eszköz, amit elérhetővé kellene tenni. Nem azért van erre szükség, mert felelőtlenek vagyunk."

Ez a feltételezés a beszélgetésben résztvevő férfiak körében is széles körben elterjedt. Noha a legtöbben a sürgősségi fogamzásgátló könnyebb hozzáférhetőségét támogatták, néhány interjúalany kifejezte aggályait a tabletta vény nélküli elérhetősége kapcsán. Az aggodalmak között szerepelt, hogy ez esetleg "túlhasználathoz" vezethet. Egyikük így fogalmazott: "Ez valóban fontos lehetőség, amely mindenkinek elérhető kell legyen, de mi történik, ha valaki csak erre támaszkodik, és rendszeresen, akár heti szinten is használja?"

Az interjúk során megkérdezett nők eltérő nézőpontot fejtettek ki az előítéletekkel kapcsolatban. A saját tapasztalataikra alapozva osztották meg, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a gyógyszerek alkalmazása során.

"Milyen módon tudnánk túlzásba vinni ezt, amikor az érzés szinte olyan, mintha valaki egy hónapnyi fogamzásgátlót nyomna le egyszerre?"