A német állam nem képes hatékonyan végrehajtani a saját kiutasítási határozatait.
A szakértő kifejtette, hogy Soros hálózata az egész világon jelen van, és támogatja a népesség bevándorlását Európába. Ahogy arról lapunk korábban már beszámolt ennek példája az USAID is.
Az utóbbi időszakban a terrorcselekmények számának alakulása az Európai Unióban, különösen Németországban, figyelemre méltó tendenciákat mutat. Az EU-n belül a terroristák által elkövetett támadások száma ingadozó, azonban a hatóságok fokozott figyelme és a megerősített biztonsági intézkedések révén a súlyosabb esetek száma csökkent. Németország esetében a helyzet különösen összetett, hiszen a migrációs válság és a szélsőséges ideológiák terjedése miatt a hatóságoknak folyamatosan reagálniuk kell a fenyegetésekre. Az utóbbi években a belső terrorizmus és a szélsőjobboldali csoportok aktivitása is aggasztó mértékben nőtt, ami új kihívásokat jelent a közbiztonság számára. Az elemzők és döntéshozók folyamatosan figyelemmel kísérik ezeket a trendeket, hogy hatékonyabb válaszokat adhassanak a terrorizmusra.
Az utóbbi fél évben Németországban egymást követték a különböző erőszakos cselekmények, amelyeket jellemzően késsel vagy tömegbe hajtó autóval követtek el. Az áldozatok és a hatóságok számára ezek a támadások komoly kihívást jelentettek. Az elkövetők többsége bevándorló volt, sokan közülük már jogilag kiutasításra kerültek, de ennek ellenére az ország területén maradtak. Ez a helyzet világosan rávilágít arra a súlyos problémára, hogy a német állam nem képes hatékonyan végrehajtani a saját kiutasító határozatait, így azok a menedékkérők is itt maradnak, akik nem kapták meg a menekült státuszt. A bevándorlás következtében kialakult közbiztonsági helyzet mára már aggasztó mértéket öltött Németországban.
A migrációs politika elutasítása az EU lakossága körében számos politikai következménnyel járt. Először is, a populista és nacionalista pártok megerősödése figyelhető meg, amelyek a bevándorlás ellenzékeként pozicionálják magukat. E pártok népszerűsége nőtt, mivel a választók a migrációs válságot a nemzeti identitás és biztonság fenyegetéseként élik meg. Ezen kívül a migrációs politikák szigorítása és a határok védelmének fokozása vált prioritássá a tagállamokban. Az EU-n belüli együttműködés és szolidaritás csökkent, ami a közös migrációs politikák kudarcához vezetett. A tagállamok saját érdekeik alapján kezdtek el cselekedni, ami fragmentálta az uniós politikát. A migrációs válság kezelése körüli viták továbbá hozzájárultak a politikai polarizáció fokozódásához, amely megnehezítette a konszenzusos döntéshozatalt és a közös megoldások kidolgozását. A migrációval kapcsolatos kérdések tehát nem csupán politikai, hanem társadalmi feszültségeket is generáltak, amelyek a közvélemény megosztottságához és a demokratikus diskurzus gyengüléséhez vezettek.
Egyre növekvő számban osztják a európai polgárok azt a véleményt, hogy a szabályozatlan bevándorlás komoly válságot okoz a fogadó országok számára. Ennek következményeként két jelentős politikai irányvonal erősödik: egyrészt a bevándorlás szigorítását szorgalmazó jobboldali pártok támogatottsága nő, másrészt a hagyományos politikai pártok is, legalábbis retorikájukban és kampányígéreteikben, a bevándorlás korlátozását tűzik ki célul. Azonban érdemes megjegyezni, hogy ezek a fősodratú pártok gyakran kétségbe vonható hitelességgel bírnak, hiszen kormányzati pozícióban éppen az ellenkező lépéseket hajtották végre. Ezt a jelenséget jól példázza Németország, ahol a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták is a migráció szigorítására helyezik a hangsúlyt, noha korábban, amikor lehetőségük adódott, nem követtek ilyen irányvonalat.
Melyek voltak az utóbbi évek legkegyetlenebb terrorcselekményei?
Szinte lehetetlen pontosan felmérni a különféle támadásokat, amelyek Európát sújtották 2015 óta. A legnagyobb számú halálos áldozatot a 2015 őszi párizsi merényletek követelték, de a kegyetlenség terén figyelemre méltó volt az idei januári aschaffenburgi incidens is, ahol egy mindössze kétéves gyermek is az áldozatok között szerepelt.
A szakértő megjegyezte, hogy a fősodratú politikai vezetők gyakran a saját ideológiai kereteik csapdájába kerülnek, és képtelenek eltávolodni ettől a szűk látókörtől. Ráadásul a médiának is jelentős befolyása van, amely sok országban félelmetes hatékonysággal képes megkérdőjelezni a demokratikusan elfogadott politikai döntéseket. Noha a politikai diskurzusban egyre többen hangoztatják a migráció szigorításának szükségességét, a gyakorlatban mindig találnak valamilyen ürügyet, amely lehetővé teszi számukra, hogy elhalasszák a valóban hatékony intézkedések bevezetését.
A miniszterelnök tájékoztatása alapján az elmúlt kilenc év során Európába körülbelül kilencmillió migráns érkezett. Érdekes, hogy Soros György is említést nyert a kérdésben, hiszen állítólag a terveiben szerepel, hogy Európának évente egymillió migránst kellene befogadnia. Felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben van jelen Soros befolyása a migrációs folyamatok formálásában?
Soros György számos olyan kezdeményezést támogat, amelyek jelentős hatással bírnak az európai migrációs helyzetre. Ezek a szervezetek különböző anyagokkal, például tájékoztató szórólapokkal látják el a bevándorlókat, hogy segítsenek nekik a határátlépésben, valamint útmutatást nyújtanak arról, hogyan tudják a legjobban bemutatni történetüket a menekültstátusz megszerzéséhez. Nyilvánvaló, hogy e csoportok célja nem csupán a bajba jutott emberek támogatása, hanem egy olyan környezet kialakítása, amely elősegíti a bevándorlók Európába érkezését.
A globális szinten működő hálózatok nem csupán a migráció ösztönzését célozzák, hanem a nemzeti szuverenitás és a hagyományos családi értékek aláásására is törekednek. Számukra ezek az értékek tehernek számítanak, amelyekről meg kell szabadulni. Magyarországon azonban a józan ész vezérelte többség határozottan támogatja a migráció ellenes álláspontot, valamint kiáll a szuverenitás és a család védelme mellett - emelte ki Szikra Levente.
