A magyar kormány kérésével fordul az uniós döntéshozókhoz, hogy távolítsák el a napirendről az orosz energiát kivezető tervezetet.

A "Von der Leyen-Zelenszkij-tervvel" "Brüsszel el akarja lehetetleníteni az olcsó orosz kőolaj és földgáz vásárlását", jelentette ki hétfőn Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyi tárcavezető már előre "nagy csatát" harangozott be az energiaügyi miniszterek hétfői, luxembourgi ülésére az Európai Unió Tanácsában.

Többek között arról a fontos ütemtervről folytatták a diskurzust, amelyet májusban mutattak be, célja pedig az, hogy a tagállamok fokozatosan leváljanak az orosz energiaforrásokról. Mint ahogy a miniszteri Tanács hétfői ülése kapcsán is említik, ezt a tervet a hasonló nevű, de állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács 2022 márciusában tartott ülését követően dolgozták ki. Ekkor...

A vezetők konszenzusra jutottak arról, hogy a lehető leggyorsabban megszüntetik Európa orosz energiaimporttól való függőségét.

Az Európai Tanács végkövetkeztetéseit egyhangúlag fogadják el, és Magyarországról szóló viták során Orbán Viktor mindig is aktívan részt vett az üléseken, mind akkor, mind azóta.

Az Európai Tanács hivatalosan kijelentette, hogy "az Európai Unió fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszünteti az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét". Ezt a célt már egy versailles-i informális találkozón megerősítették, amelyre a márciusi következtetések is utalnak. Emellett hangsúlyozták, hogy...

"Figyelembe fogják venni a nemzeti sajátosságokat és a tagállamok energiaellátási struktúráját."

Az állam- és kormányfők 2022 májusában kértek egy bizottsági tervet, amelynek eredményeként létrejött a REPowerEU. Ennek a programnak köszönhetően a magyar kormány hozzáférhetett egy körülbelül egymilliárd eurós előleghez az uniós helyreállítási alap keretében, annak ellenére, hogy a jogállamisági feltételek teljesítetlen állapota miatt más kifizetéseket nem kaptak volna. Az Európai Bizottság, mint az uniós javaslattevő testület, idén májusban tette közzé a REPowerEU ütemtervét, amelyről a miniszterek hétfőn folytattak megbeszéléseket.

Szijjártó a legutóbbi ülését követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a javasolt terv évente 800 milliárd forint plusz költséget jelentene. Ezt követően arra figyelmeztetett, hogy a magyar lakosságnak a jelenlegi rezsiköltségek kétszeresét, háromszorosát, sőt, akár négyszeresét is ki kellene fizetnie. (Az állítást korábban már ellenőriztük itt.)

Az ülést úgy lehetne összegezni, hogy "Brüsszel lefeküdt Kijevnek", jelentette ki Luxembourgban Szijjártó. "Teljes elkötelezettséget mutatnak" a terv végrehajtása mellett, egy "teljesen demagóg" vita alapján fizikai helyett "számos tagállam is politikai kérdésként tekint" az energiaellátásra. Egy szárazföldi országnak teljesen mások a lehetőségei, mint egy tengerparttal rendelkezőnek, jelentette ki. Olyan "szép elveket" soroltak fel, mint a "szuverenitás vagy a diverzifikáció, biztonságos energiaellátás vagy a szolidaritás", de úgy látta, hogy a tervvel mindezek ellentéte valósulna meg Magyarországon.

Az EU egyik alapszerződése (ami valóban gyakorlatilag a kvázialkotmánya) szerinte kimondja: "mindenkinek a saját dolga, hogy kitől mennyi energiahordozót vesz". Aki meg akart szabadulni az orosz energiától, megtette, de ez nem hatalmazza fel őket arra, hogy "minket ebben megakadályozzanak". Magyarországnak épp súlyos függőséget okoznának, mert például az olajnál a két vezetékből csak egy (a Horvátországból érkező Adria) maradna. Így a "a horvátok óriási profitokat fognak rajtunk bezsebelni" a monopolhelyzetükben, már eddig is az uniós átlag többszörösére emelték a tranzitdíjat, jelentette ki.

Orbán Viktor vasárnap, az izraeli-iráni konfliktust figyelembe véve, bejelentette, hogy a kormány a következő napon hivatalosan kezdeményezi: "az új helyzetre való tekintettel" vegyék le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatot. Emellett sürgette, hogy haladéktalanul készítsenek egy hatástanulmányt "a közel-keleti háború következményeiről és a veszélyek elhárításának összeurópai megoldásairól".

Szijjártó hétfőn közölte, hogy a kérést aznap benyújtották. A szlovák kollégájával közösen vétóztak is egy tanácsi határozatot, amiben a testület "azt a várakozását fogalmazta meg, hogy az Európai Bizottság még júniusban érjen el komoly haladást" a tervvel, ugyanakkor világos, hogy hamar elő akarnak állni a jogszabállyal. (Ilyen dokumentumot egyhangúlag kellene elfogadni, de nincs közvetlen szerepe az uniós jogalkotásban.)

Szijjártó bejelentette, hogy a javaslatot kedden várják, amelyre Stefan de Keersmaecker, a bizottság szóvivője is utalt egy korábbi sajtótájékoztatón. A magyar miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy a heti bizottsági ülésen döntenek a javaslatokról, amennyiben azok kellően kidolgozottak, és a megfelelő időben érkeznek. A következő ülés kedden esedékes. "Holnap egy sajtótájékoztatón részletesebben is foglalkozunk a témával" - tette hozzá. A szóvivők nem adtak egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy foglalkoztak-e a halasztási kérelemmel, vagy hogy hivatalosan érkezett-e ilyen, de hangsúlyozták, hogy az EU nem importál iráni olajat, és szükség esetén rendelkezésre állnak tartalékok, így az ellátás biztonságban van.

Kedden, a heti bizottsági ülés után, Dan Jørgensen, az energiaügyekért felelős tag, sajtótájékoztatót tartott. A biztos a hétfői miniszteri találkozón is részt vett, ahol fontos megállapításokat tettek. Az ülésre érkezve úgy vélte, hogy erőteljes üzenetet kell küldeni Oroszország felé: nem fogják megengedni, hogy az energiaellátást fegyverként használja, zsarolva ezzel a tagállamokat, és közvetve támogassa Ukrajna ellen folytatott háborúját. Jørgensen előzetesen többször konzultált a miniszterekkel, és biztos volt benne, hogy világos támogatásra számíthat tőlük. Kiemelte, hogy az a céljuk, hogy "egyetlen tagállamnak se legyen energiaellátási problémája, és az árakat a lehető legalacsonyabb szinten tartsák." Emellett fontosnak tartotta, hogy minden tagállam úgy érezze, hogy "az Európai Unió a lehetőségeihez mérten segíti őket ebben a kihívásban."

Szijjártó kifejezte, hogy a nukleáris energia terén a leválás kérdése "vagy nem fog napvilágra kerülni, vagy csupán mérsékelt formában jelenik meg". Ennek mögött pedig az orosz és nyugati iparágak közötti összefonódások, valamint az utóbbiak ellenállása húzódik meg.

Jørgensen a nukleáris energia kérdését rendkívül összetettnek ítélte, hangsúlyozva, hogy „nagyon fontos, hogy teljesen biztosak legyünk abban, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, amelyben az országok ellátása veszélybe kerülhet.”

Szijjártó a sajtótájékoztatóján arra számított, hogy élénk vitákra kerül sor. Nem tett konkrét fenyegetéseket a vétózható uniós javaslatokkal kapcsolatban, mint például a készülő új szankciós csomag vagy a már hatályban lévő intézkedések félévenkénti meghosszabbításának megakadályozása. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden lehetséges fórumon harcolni fognak érdekeikért. Ezen kívül megemlítette, hogy Ukrajna jelentős mennyiségű áramot kap Magyarországtól.

"Amennyiben Magyarország energiaellátása kockázatba kerül vagy bizonytalan helyzetbe jut, az jelentős következményekkel járhat, különösen az Ukrajnába irányuló szállítmányok folyamatosságára nézve."

(A szlovák kormány már tavaly az áramexport leállításával fenyegetőzött az orosz gáz ukrajnai tranzitjának leállása miatt.)

Szijjártó véleménye szerint a hétfői ülés során több kritika is elhangzott az árak és jogi szempontok kapcsán. Az intézkedést "tartalmában szankciónak" minősítette, és hangsúlyozta, hogy arról kizárólag egyhangú döntés születhetne. Ebből kifolyólag a kérdést "kereskedelempolitikai keretbe ágyazzák", így elegendő a minősített többség megszerzése. Szijjártó aggasztónak találta, hogy "itt rendkívül súlyosan sértik az alapvető európai szabályokat".

Arra a májusi bemutatón is utaltak, hogy legalább részben a rendes jogszabályalkotási módszerrel élnének. Ilyenkor az Európai Parlament és a tagállami miniszterek Tanácsa dönt. Utóbbiban az általában használt minősített többségre van szükség, vagyis egy-két kormány nem tud vétózni, az adott tagállamok népességétől függően legalább négy kellene.