A Közel-Keleten Donald Trump a béke szimbólumává vált, akárcsak Ukrajnában.

A minisztérium hivatalos közleménye alapján a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti helyzettel kapcsolatos nyílt vitáját megelőzően hangsúlyozta, hogy Ukrajnához hasonlóan a Közel-Keleten is Donald Trump jelenti a béke jelképét.

Felidézte, hogy az amerikai elnök első mandátuma alatt sikerült tető alá hoznia az Ábrahám-megállapodásokat. Ezek révén Izrael több arab állammal is sikeresen normalizálta a kapcsolatát, miután évtizedeken át tartó meghiúsult béketörekvések után végre előrelépés történt.

Úgy vélem, hogy a Közel-Keleten a tartós és békés élet megteremtésének kulcsa az Ábrahám-megállapodások újbóli életre keltésében és kiterjesztésében rejlik.

"Ez nekünk azért is nagyon fontos, mert a Közel-Kelet biztonsága nagymértékben meghatározza Közép-Európa biztonságát. Ha a Közel-Keleten nincs biztonság, akkor az Európába tartó migrációs hullámok mindig felerősödnek. Most azt látjuk, hogy ezek a migrációs hullámok leginkább a szárazföldi útvonalon érkeznek, tehát Magyarországot közvetlenül is fenyegetik" - tette hozzá.

Szijjártó Péter ezt követően kifejtette, hogy a közel-keleti béke azért is fontos a kormány számára, mert Magyarország keresztény államként felelősséget érez a nehéz helyzetű, üldözött, támadásoknak kitett keresztény közösségek iránt.

Aláhúzta, hogy a kormány már körülbelül 30 milliárd forint értékben nyújtott támogatást a közel-keleti keresztény közösségek számára, így például a katolikus egyház humanitárius és szociális programjaihoz is hozzájárultak a Gázai övezetben.

A magyar kormány határozottan kiáll amellett, hogy támogatja a tűzszünetet és a túszmegállapodást a Közel-Keleten. E lépések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a térség lakói számára nyugodtabb életlehetőségek nyíljanak, és lehetőséget adjanak a remélhetőleg életben lévő magyar túsz hazatérésére is. "Jelenleg egy magyar túsz még mindig a Hamász fogságában tartózkodik, ezért követeljük, hogy a túszok szabadon engedése azonnal, minden feltétel nélkül történjen" - hangsúlyozta.

A miniszter végül arra is kitért, hogy az ENSZ különböző fórumai mellett gazdasági tárgyalásai is lesznek, illetve kétoldalú találkozót fog folytatni többek között a szaúdi gazdasági miniszterrel és a nemek közti egyenlőségért felelős szerb miniszterrel is.

Említette, hogy mivel az Európai Uniónak eddig nem sikerült szabadkereskedelmi egyezményt létrehoznia az Öböl Menti Együttműködési Tanáccsal, célszerűbb lenne a térség egyes országaival külön-külön tárgyalásokat folytatni. A cél gyors megállapodás elérése, mivel az együttműködés ezen országokkal kiemelkedően fontos.

A legutóbbi események kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország határozottan mögött áll az EU nyugat-balkáni bővítésének. "Célunk, hogy az Európai Unió olyan országokat fogadjon be, amelyek nem a háborúkat, hanem a fejlődést hozzák magukkal (...) Szerbia hozzájárulna az Európai Unió gazdasági növekedéséhez, míg Ukrajna a konfliktusokat hozná" - fogalmazott összegzésében.