A Költségvetési Tanács figyelmeztetése szerint a kormány választások előtt végrehajtott kiadásai tovább súlyosbítják a költségvetési hiányt.

A Költségvetési Tanács hamarosan megjelenő jelentésében nyíltan kifejezésre juttatja aggályait a fiskális politikával kapcsolatban - számol be róla a Portfolio. A tanács, amelynek tagjai között megtalálható Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Windisch László, az Állami Számvevőszék vezetője is, pénteki ülésén fogadta el az idei költségvetésről szóló részletes állásfoglalását. Az értékelés során megállapították, hogy:

Bár az adóbevételek elmaradnak a várt szinttől, a legnagyobb hiányosság a tervezett beruházások terén mutatkozik meg. Közben, mivel választási évben járunk, a kormány új kiadásokat indít el, részben már az idei év keretein belül. Ahogy azt a Költségvetési Tanács is hangsúlyozza, a költségvetési deficit növekedését a háromgyermekes anyák adómentessége is elősegíti, amelyet már az év utolsó negyedévében bevezetnek. Emellett a CSED és a GYED szja-mentessége, valamint a nyugdíjasok számára nyújtott utalványok és a helyi közigazgatásban dolgozók béremelése is hozzájárul a helyzet alakulásához.

A 3,7%-os hiánycél már nem tűnik tarthatónak, és bár a kormány megemelte ezt a célt, a költségvetésbe nem tükrözték vissza – hívja fel a figyelmet a KT. Jelentésük alapján a hiány jelenleg kisebb, mint 2024 hasonló időszakában, de a nemzetközi összehasonlítások tükrében a helyzet továbbra sem kedvező: a magyar deficit a tagállamok felső harmadában helyezkedhet el az Európai Unióban.

Különösen aggasztó, hogy az utóbbi években sikerült jelentős mértékben csökkenteni a külföldi adósságok arányát az államadósságon belül, most azonban ennek a trendnek vége, és a mutató ismét emelkedni kezdett. A devizakötvény-kibocsátások következtében az év végére valószínűleg újra meghaladja a 30 százalékot. A Költségvetési Tanács véleménye szerint elengedhetetlen az államadósság arányának csökkentése, hogy biztos alapokon állhassunk a jövőben - áll a Portfolio hírében.

A kormány a tavaly ősszel elfogadott idei költségvetésben kezdetben 3,7%-os gazdasági növekedéssel kalkulált, azonban a Költségvetési Tanács már akkor is számos aggodalmát fejezte ki a költségvetés alapvető mutatóival kapcsolatban. A realitás azonban azt mutatja, hogy 2025-re is csupán elenyésző növekedés várható a KT előrejelzése szerint. Ez a helyzet lényegében a megszokott forgatókönyv: a Nemzetgazdasági Minisztérium évek óta 4%-os növekedési ütemet tervez, míg a tényleges gazdasági teljesítmény folyamatosan 1% alatt mozog, kivéve, ha éppen recesszióval nézünk szembe.