A kastélyok örökbefogadási programjában a Mol és az állam közösen létrehozott alapítványa is aktívan részt vehet.
A Mol-Új Európa Alapítvány (MÚEA), amelyet az állam és a Mol közösen hozott létre, a "Felsőoktatás, családügy és kultúra területét érintő törvények módosítása" című javaslat alapján...
A MÚEA 2021-ben alakult meg, mint közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány. Az alapításkor a Mol és az állam egyaránt 300-300 millió forintot fektetett be. Ezen kívül, a szervezet 2,3 milliárd forint támogatást is kapott az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től, amelyet ingatlanok vásárlására és felújítására fordíthattak. Az alapítvány pénzügyi helyzetét azonban jelentősen javította, hogy megszerezte a Mol részvényeinek 10,49%-át, ezzel a legnagyobb hazai részvényesévé vált. Az ebből származó jelentős osztalékoknak köszönhetően az alapítvány vagyona mára körülbelül 80 milliárd forintra nőtt. A jövőben is számíthatnak arra, hogy az osztalékok folyamatosan érkeznek, így a következő években is jelentős, több tízmilliárd forintos bevételekre tehetnek szert.
A közelmúltban benyújtott javaslatban az is szerepel, hogy a MÚEA ingyenesen birtokba veheti a Zenevölgy Központ felsőörsi épületeit. E helyszínen már hosszú ideje működik a Snétberger Központ, amely a fiatal, különösen roma származású zenei tehetségek támogatására és fejlesztésére összpontosít.
A decemberi módosító alapján a lap arról számol be, hogy a kormány konkrét elvárásokat fogalmazott meg az alapítvánnyal szemben. Úgy tűnik, hogy ez a szervezet került a figyelem középpontjába, mivel a Mol által indított kastély-örökbefogadási programban részt vehet. A KEKVA-törvénybe tervezett változtatások között szerepel, hogy az épített kultúrával kapcsolatos új közfeladatok között feltüntetik az "építményfenntartást és üzemeltetést", valamint az "innovatív üzleti modellek kialakítását", továbbá a kapcsolódó "beruházási célok" megvalósítását is. Ezen javaslatok így jelennek meg a törvénytervezetben:
A K-Monitor elemzése alapján ez a változtatás azt jelzi, hogy...
Az alapítvány működését egy izgalmas cikksorozat keretében mutattuk be. Kezdésként felfedtük a határon túli labdarúgás eddig ismeretlen és nyilvánosságra nem hozott finanszírozási formáját. Meglepő módon kiderült, hogy ezen félig állami, félig magánalapítvány révén az utóbbi években több mint tízmilliárd forinttal nagyobb összegű közpénz került külhoni labdarúgó klubokhoz, mint amit korábban tudni lehetett. Ezt követően beszámoltunk arról is, hogy a MÚEA jelentős kulturális projekteket tervez: 27 milliárd forintért szeretnék megvásárolni Munkácsy Mihály festményeinek jelentős részét Pákh Imrétől, valamint létrehoznának egy Közép-európai Kortárs Múzeumot 20-25 milliárd forintos költségvetéssel. Emellett megírtuk, hogy a Mol-részvényes alapítvány kétszer is 50 millió forintot adományozott az MCC-nek, amely szintén Mol-részvényes és tavaly 25 milliárdos nyereséggel zárta az évet, az MCC Fesztiválra. Érdekes módon viszont a kurátorok elutasították Áder János zöldalapítványának, valamint Böjte Csaba alapítványának támogatási igényét.
A MÚEA nemrégiben érdekes kérdést vetett fel lapunk számára: vajon megengedett-e közérdekű adatokat eltulajdonítani? Erre mi határozottan válaszoltunk: hogyan is lehetne egyáltalán közérdekű adatokat "lopni"? Javaslatunkban hangsúlyoztuk, hogy a közérdekű adatok védelmének legjobb módja a teljes átláthatóság biztosítása, amely a legmegbízhatóbb védelmet nyújtja a visszaélések ellen.
