A kánikula során egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a napelemes rendszerek felmondják a szolgálatot, és ennek megvan az oka.

Bár a megújuló energiaforrások elterjedése világszerte előnyben részesül, Budakeszin paradox módon a napelemek jelentik a komoly áramellátási kihívásokat.
A budakeszi lakók számára váratlan kellemetlenséget jelentett, hogy hiába fektettek be napelemes rendszerekbe, az áramszolgáltató nem járult hozzá a hálózatra kapcsolásukhoz - értesült róla a Népszava. A probléma gyökere abban rejlik, hogy a helyi elosztóhálózat nem képes kezelni a visszatáplált áram mennyiségét, ami komoly kockázatot jelentene az áramellátás stabilitására nézve.
A probléma súlyosságát jelzi, hogy a szolgáltató már nemcsak a visszatáplálást utasítja el, de bizonyos esetekben még az új bekötéseket is korlátozza. Ez nemcsak az új napelemes rendszerek tulajdonosait érinti, hanem azokat is, akik a meglévő rendszerüket szeretnék bővíteni. Egyes telepítők szerint már csak akkor kap engedélyt a bővítés, ha az új panelekhez nem kérnek visszatáplálási lehetőséget - magyarán, az energiát csak saját felhasználásra lehet termelni, a hálózat nem fogadja be.
A helyzet komoly dilemmát jelent a lakók számára: megéri-e napelembe fektetni, ha az nem csatlakoztatható a hálózathoz? A megtérülés ilyenkor drámaian csökken, mivel a feleslegesen termelt áramot nem lehet értékesíteni vagy elszámolni. A Népszava rámutat: bár a kormány hivatalosan támogatja a megújuló energiaforrásokat, az infrastrukturális fejlesztések nem tartanak lépést a növekvő igényekkel. A budakeszi példa jól szemlélteti, hogy a napelemes forradalom nem csupán környezetvédelmi és gazdasági szempontokat érint, hanem komoly technikai kihívásokkal is szembesít minket.
A Népszava beszámolója szerint a szolgáltató a hálózat fejlesztésére összpontosít a helyzet javítása érdekében, azonban ez a folyamat hosszú hónapokat, sőt éveket is igénybe vehet. Ekkor a felhasználóknak marad a várakozás, valamint a saját fogyasztásra optimalizált megoldások alkalmazása. Az események tanulsága pedig az, hogy a fenntartható jövő elérése nem csupán a jó szándék kérdése; a háttérrendszerek modernizálása is sürgető feladat.