A drágulás és az infláció jelenleg hazánk legkomolyabb kihívásait jelentik, emellett pedig bizalomhiány alakult ki a kormány iránt.

A konszolidációs csomag egyértelműen kedvező fogadtatásra talált, legalábbis a koalíció támogatóinak véleménye alapján.

Azok a problémák, amelyek csak közvetve tekinthetők gazdasági kérdéseknek, kevésbé foglalkoztatják az embereket: például a migrációt a hazai adatközlők mindössze 7 százaléka tartja súlyos problémának, viszont uniós szinten ez a téma sokkal inkább szem előtt van (20 százalék). A klímaválságot a válaszadók 8 százaléka, az oktatás helyzetét a 6 százaléka, a terrorizmust pedig 2 százaléka tartja nagy problémának.

Oľga Gyárfášová szociológus véleménye alapján a lakosság aggályai szoros kapcsolatban állhatnak a nemrégiben elfogadott konszolidációs csomaggal, mely jelentős adóemeléseket von maga után.

Ennek a hatása az emberek számára még nem tükröződik a pénzügyi helyzetükben, de sokan már most is előre aggódnak a megélhetésük miatt.

- kifejtette, a migrációval kapcsolatban pedig rámutatott, hogy az itteni lakosság egyelőre minimális mértékben tapasztal meg a bevándorlással járó kihívásokat, és a téma az utóbbi időszakban a politikai párbeszédből is háttérbe szorult.

A kutatás során világossá vált, hogy a szlovákiai válaszadók többsége, pontosan 64 százalékuk, nem érzi biztonságban magát a kormány intézkedéseivel kapcsolatban. A parlament népszerűsége sem rózsásabb, hiszen az adatközlők 63 százaléka nem bízik ebben az intézményben sem.

Az Európai Unióba vetett bizalom azonban emelkedett, a hazai válaszadók 53 százaléka szemléli pozitívan a tagságot (40 százalék bizalmatlan, 7 százalék nem akart vagy nem tudott válaszolni).

A bizalom növekedése az unió egész területén tapasztalható, hiszen a lakosság 51%-a pozitívan viszonyul ahhoz, hogy országuk az Európai Unió tagja. Ez a szám 2007 óta a legmagasabb értéket jelenti.

Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője kifejtette, hogy az Európai Bizottság szlovákiai képviselete novemberben megbízott egy újabb felméréssel, amely részletesebb képet nyújt a hazai lakosság unióhoz fűződő viszonyáról. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy ugyan a többség kedvezően viszonyul az uniós tagsághoz, ez nem jelenti azt, hogy ne vágynának változásokra az EU működésében.