A Bolyai család domáldi birtokának története szoros kapcsolatban áll a magyar tudományos élet kiemelkedő alakjaival. E birtok nem csupán földrajzi helyszín, hanem a tudás és a kultúra fellegvára is volt. Az itt élő Bolyaiak generációkon át ápolták a matem
Csak dicsérő szavakkal illethetjük a Bolyai Farkas Líceum vezetőségét, hogy Bolyai Farkas 250. születésnapján kirándulást szervezett Domáldra és Bólyába.
Nos, korábban már érintettük a Bolyaiak domáldi birtokának kérdését, és most is érdemes elgondolkodnunk, fizikailag vajon hol helyezkedett el. Tisztában vagyunk azzal, hogy Bolyai Farkas és Benkő Zsuzsánna itt töltötték mézesheteiket, és fiatal, gyenge egészségű felesége Domáldon találta meg a legnagyobb boldogságát. Bolyai János pedig közel hat évet élt Domáldon, ahol az ő élete szorosan összefonódott a helyi gazdálkodással, így ez a helyszín mély nyomot hagyott benne.
Ezért számos Bolyai-kutató, mint például Benkő Samu, Weszely Tibor, Kiss Elemér, Bandi Árpád, valamint e sorok szerzője is, mélyen foglalkoztatja az a rejtély, hogy hol helyezkedhetett el a Bolyai család ősi birtoka.
Hát, írásunk egyik szerzője, a Nagyszebenben élő Keresztes Kálmán az utóbbi időszakban rendkívül aktív kutatásokba fogott, hogy feltárja az ősi Pávay-birtok lehetséges helyszínét. Ez a birtok különösen érdekes, mivel Bolyai Farkas édesanyjának, Pávay Vajna Krisztinának a hozománya volt, amelyet Bolyai Gáspárral, Farkas édesapjával kötött házassága során kapott. A kutatás során számos új és izgalmas okirat került elő, főként a nagyszebeni szász evangélikus egyház gyűjtőlevéltárából és a Friedrich Teutsch Levéltárból (Teutsch Haus Archivum), amelyek Maldorfról szólnak. Éppen ezért úgy érezzük, hogy fontos, hogy ezeket az értékes dokumentumokat a közvélemény elé tárjuk.
A domborzati formák jelentős átalakuláson nem mentek keresztül az elmúlt 200-500 év során. Ahol három évszázaddal ezelőtt hegyek emelkedtek, ott ma is ugyanazok a csúcsok állnak, és ahol patak folyt, ott ma is meg kell, hogy találjuk a patak medrét, még ha a vízfolyás időnként eltűnik is.
A hegytetőre, ahol a legendás Weszely Tibor Bolyai-kutató elképzelte a Bolyai-birtokot, egy szürke diktatúra idején, saját költségén és felelősségére állította fel a kopjafát. Emlékezetes, hogy Bolyai Farkas Bécsben írta János fiának, hogy azon a helyen, ahol feleségét, árkosi Benkő Zsuzsannát eltemette, évekkel korábban szekérrel felmentek, és még kávézással is megtisztelték magukat. A telken, ahol a házuk állt, egy patak is csörgedezett. Bolyai Farkas álma az volt, hogy a patak mentén vízesést alakítson ki, és még Gauss véleményét is kikérte e tervekkel kapcsolatban. Kása Zoltán emeritus professzor hívta fel a figyelmünket arra, hogy a kopjafa jelenlegi helyén sosem volt lehetőség szekérrel feljutni, és a közvetlen közelben patakvölgy sem található. Viszont a mai kopjafától északra, körülbelül 300 méterre, ott van a patak völgye, amely valószínűleg átfolyhatott a Bolyaiak telkén, és ahova szekérrel is fel lehetett hajtani. Az újonnan felfedezett dokumentumok azt is világossá tették, hogy a kopjafa elhelyezkedése a Bolyaiak idején nem Domáldhoz (Maldorf), hanem Csatófalvához (Hohndorf) tartozott. Ma már a két falu egybeépült, de a Bolyaiak korában még elkülönültek egymástól!
A patak azóta kiszáradhatott, de a medre akkor is meg kell hogy legyen, és csak nagy esőzések alatt folydogálhat benne a víz. (Ezen ne lepődjenek meg a kedves olvasók, Marosvásárhelyen, még az 1970-es években, a Tulipán utca végén a Poklos-patak olyan bővizű volt, hogy tutajozni lehetett rajta.1)
A sors kegyéből Weszely Tibor hősies cselekedete nem maradt jutalom nélkül. Ma már Benkő Zsuzsanna síremléke szinte zarándokhelynek számít a Bolyai-tisztelők körében. Ha pedig a síremléket magánterületen állították volna fel, a látogatók csak a tulajdonos engedélyével léphetnének be, ami jelentősen korlátozná a kopjafa megtekintésének lehetőségét. Jelenleg Domáldon a magyar közösség teljesen eltűnt, és a szász elem is kihalófélben van. A hajdani szász evangélikus paplak és a hozzá tartozó birtok román ajkú lakosoknak van bérbe adva. Az evangélikus egyház ragaszkodik ahhoz, hogy legalább az egyházi ünnepek alkalmával – mint húsvét, pünkösd vagy karácsony – istentiszteleteket tartsanak Domáldon.
A Weszely Tibor által állított kopjafa elhelyezkedése az eltelt 43 év során bizonyította értékét, hiszen a falu szinte bármely részéről kitűnően látható. Aki felkapaszkodik a kopjafához, azt egy lélegzetelállító panoráma várja, amely méltó jutalom a fáradozásért!
Szinte minden Bolyai-emlék elhelyezkedése csak valamilyen epszilonos környezetben érvényes. Az epszilon a matematikai analízis világában rendkívül kis értéket képvisel, ám a mi diskurzusunkban ez a fogalom akár 50 métert is jelenthet.
Marosvásárhely történelmi tája különleges emlékeket őriz, de a Bolyai család nyomai közül talán csupán Bolyai Farkas sírja található eredeti helyén a református temetőben. Érdekesség, hogy Bolyai Farkast 1911-ben exhumálták, akárcsak testvérét, Bolyai Jánost, akik újratemetésre kerültek. A Köteles Sámuel utcában, a minorita templommal szemben elhelyezett Bolyai-emléktábla információi is csak egy szűk, 30-40 méteres környezetben igazak. Hasonló a helyzet a Vár sétányon, ahol Bandi Árpád által állíttatott emléktábla Bolyai János egykori lakóházát jelöli, szintén csak a közvetlen környezetében érvényes. Emellett, a katolikus temető bejáratával szemben található tábla is csupán a Bolyai János elhunytának helyét mutatja meg, de csak egy szűk területen. Az idők folyamán Marosvásárhely arculata jelentősen megváltozott, de a vár, a Kendeffy-palota és a Teleki Téka a Bolyaiak korában is hasonlóképpen álltak. A város többi emlékhelyének jelentősége is csak bizonyos térbeli keretek között érvényes.
Ezért szeretnénk hangsúlyozni, hogy írásunk nem azt célozza, hogy kétségbe vonjuk a domáldi Benkő Zsuzsanna emlékére emelt kopjafa létjogosultságát. Tiszteletben tartjuk ezt az emléket, és csupán a Pávay-Bolyai-birtok pontos helyének meghatározására törekszünk. Ennek érdekében alapos kutatásokat végeztünk, amelyek célja, hogy a zavaros és homályos információkat az újonnan felfedezett okiratok fényében újraértelmezzük.
Sajnos csak egy helyi, őshonos domáldi lakos tudna igazán jól eligazítani, aki alaposan ismeri a falu határait, az egyéni birtokok elhelyezkedését, a dűlők és földdarabok neveit.
Fellelhető egy rendkívül értékes dokumentum, amely egy 1817-es birtokösszeírást tartalmaz, amelyen Bolyai Gáspár neve mint tulajdonos szerepel. Érdemes megjegyezni, hogy valószínűleg az akkori telekkönyvben és összeírásban még nem történt meg Bolyai Farkas és testvéröccse, Bolyai Antal birtokainak megosztása. Néhány évvel később, 1821-ben, újra sor került egy birtokösszeírásra Domáldon, ahol szintén Bolyai Gáspár neve található mint a birtok birtokosa. Fontos információ, hogy Bolyai János eladta a domáldi birtokot, és ennek dokumentációja is rendelkezésre áll, beleértve az eredeti előszerződést és a végleges adásvételi szerződést.
Bolyai János nyilatkozata, amelyet az erzsébetvárosi közjegyző előtt tett, számunkra még mindig rendkívül jelentőséggel bír. Érdemes megjegyezni, hogy a Bolyai család idejében Domáld nem csupán közigazgatásilag, hanem egyházi szempontból is az örmény Erzsébetváros része volt.
A helyi közösség ezennel ünnepélyesen átadja Bolyai János tiszteletreméltó nyugdíjas kapitánynak azt a fennálló járulékot, amely az 1857. március 8-án vásárolt domáldi birtok örökségéből fakad. Ezzel egyidejűleg kinyilvánítjuk, hogy sem az említett eladó, sem testvére, Bolyai Gergely, mint társeladó, nem jogosult semmiféle követelésre, hiszen ezt az álláspontot az ellenérdekű fél előtt is megerősítettük, így minden további követelésről is egyöntetűen lemondunk.
Loonwartel/Leonbacher Michael közjegyző által végzett eljárás során...
Georg Schmidt keze által íratott.
Teutsch Haus Archívum, Hermannstadt, Maldorf, rendelés száma: 400/170.
Keresztes Kálmán olyan gazdag anyagot tárt fel a Bolyaiakról, hogy abból egy teljes földrajzi-történelmi szakdolgozat is születhetne. Ehhez azonban szükség lenne egy lelkes kutatóra, aki alaposan felfedezi a vidéket, és képes az okiratokban említett birtokokat és dűlőket összevetni a mai környezettel. Ez a kihívás már a jövő Bolyai-kutatóira vár! Mi csupán egy kis betekintést nyújtottunk Bolyai Farkas mesebeli világába. Mint már említettük, Bolyai Farkas és első felesége, árkosi Benkő Zsuzsanna, Domáldon élték boldog éveiket. Ahogy...
A gazdálkodó Bolyai Farkas élete egy különös fordulópont előtt állt, amikor a református kollégium diákküldöttsége professzori pozícióra hívta meg. Farkas, aki éppen most fejezte be saját "tündérkertjének" kiépítését, mély dilemmába került. Igazán nehéz volt számára elengedni azt az életformát, amelyben annyi energiát fektetett, és amelyben a természet közelsége mindennapjait gazdagította. Azonban apja bölcs szavai, amelyek a hivatali élet biztos jövedelmét és stabilitását hangsúlyozták, végül nagy hatással voltak rá. A felnőtté válás e nehéz döntése nem csupán a családi hagyományok tisztelete miatt volt fontos, hanem hiszen a mai világban is sokan kényszerülnek hasonló választások elé, amikor a biztos megélhetés és a szenvedélyes álmok között ingadoznak. Közel három évtizeddel később Bolyai János is a gazdálkodás útját választotta, Domáldon töltve körülbelül 10-12 évet, ám csupán 6 évet állandó lakosként. Ez a tény felveti a kérdést: vajon hol is állhatott a Bolyai család kúriája Domáldon? Talán érdemes lenne kutakodni a helyi történetekben és emlékekben, hogy kiderítsük, milyen nyomot hagytak a Bolyaiak a település életében.
1970-ben O.G.R., a sorok egyik tehetséges írója, egy különleges élményre indult a Poklos-patak egyik ágán, a Tulipán utca végén, ahol a természet és a kreativitás találkozott a tutaján.
A végleges szerződés magyar nyelvű fordítása: Braes, 1857. március 12-én készült. Nyilvántartási azonosító: 250.
Ezennel bejelentem, hogy az én nevemben és apai testvérem, Bolyai Gergely nevében, az ő beleegyezésével, eladom a domáldi birtokunkat, amely az erzsébetvárosi kerülethez tartozik. E birtok édesapánktól származik, aki tavaly november 20-án hunyt el, és aki a marosvásárhelyi református kollégium egykori professzora volt. Ez az ingatlan a törvényes örökségünk része.
A megállapodás alapján a vételár 1600 rénes forintban került meghatározásra, amelyből azonnal kifizetett előlegként 1100 rénes forintot teljesítettek.
