Nyolc évtizede történt az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadítása, amely a történelem egyik legtragikusabb időszakának végéhez vezetett. E jeles évforduló alkalmából emlékezzünk meg az áldozatokról, és gondoljunk arra, milyen fontos a múlt tanulsága

A vendégek között van Sulyok Tamás köztársasági elnök, III. Károly brit király, Emmanuel Macron francia elnök, Justin Trudeau kanadai kormányfő és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke. Megérkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki lengyelországi látogatása során Macronnal és Costával is tárgyal. Az ukrajnai háború miatt Oroszországot "nem tájékoztatták" a megemlékezésről.

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben hivatalosan is január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Ezen a napon, 1945-ben, a szovjet hadsereg felszabadította az auschwitz-birkenaui haláltábort, amely ma Lengyelország területén található. Itt a nácik brutálisan több mint egymillió áldozatot öltek meg, köztük több mint 400 ezer magyar állampolgárt is. E nap emlékeztet arra, hogy soha ne feledjük a múlt borzalmait, és hogy mindannyian felelősek vagyunk a jövőnk formálásáért.

Az államfő emlékeztetett arra a bátor lépésre, amelyet Witold Pilecki tett a második világháború idején. Pilecki, a lengyel lovassági kapitány, miután önként bezáratta magát az auschwitzi táborba, részletes jelentést küldött a nyugati szövetségeseknek. Ebben a dokumentumban leírta a tábor borzalmait, miközben ott megszervezte a belső ellenállást, és végül sikerült megszöknie a pokolból.

"Ma, bizonyos szempontból Pilecki kapitány örököseiként vigyázunk ezekre az emlékhelyekre, hiszen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a világ ne engedje meg az emberi sors ilyen tragikus ismétlődését."

- jelentette ki Andrzej Duda, kifejezve ezzel határozott véleményét.

Felidézte: az auschwitz-birkenaui haláltábort a németek "azért létesítették, hogy végrehajtsák a zsidó nép megsemmisítését". Ebben az összefüggésben az elnök megemlékezett a holokauszt során meggyilkolt több mint 3 millió zsidó nemzetiségű lengyel állampolgárról.

Az Auschwitz I. koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben hozta létre, eredetileg a lengyel foglyok fogva tartására, a Harmadik Birodalom által annexált lengyel területen. Két évvel később, 1942-ben, a közeli Birkenau területén felépítették a hírhedt lágert. Az Auschwitz-Birkenau komplexumot 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel, ezzel véget vetve a borzalmas fogságnak.

Az auschwitzi emlékhely adatai szerint a náci rezsim a felszabadítás előtt körülbelül 1,1 millió embert ölt meg a táborkomplexumban. A legnagyobb részesedést a zsidók tették ki, azonban a gyilkosságok áldozatai között szerepeltek lengyelek, romák, szovjet hadifoglyok és más nemzetiségű emberek is. Amikor a szovjet csapatok megérkeztek, körülbelül hétezer, rendkívül legyengült embert találtak a helyszínen, többségük nő és gyermek volt.

Auschwitz, a borzalmak színhelye, 1944. május 15. és július 8. között tragikus események tanúja volt. Kevesebb mint két hónap leforgása alatt körülbelül 440 ezer magyar zsidót deportáltak ide, ezzel a helyszín a megsemmisítés egyik központjává vált. Az auschwitzi múzeum nyújtotta információk alapján a deportáltak többsége, mintegy 325-330 ezer ember, érkezésük után azonnal a gázkamrák borzalmas sorsára jutott. Ezen kívül körülbelül 25 ezer embert gyilkoltak meg a későbbi szelekciók során, tovább súlyosbítva a hely történetének tragédiáját.