Magyarország mindössze néhány hét leforgása alatt elveszítette az uniós források 520 milliárd forintos támogatását.
Tavaly júniusban az Európai Bíróság drámai lépésre szánta el magát, amikor súlyos pénzbírságot szabott ki Magyarországra. Az ítélet hátterében az áll, hogy a kormány évek óta nem biztosította a menedékjoghoz való hozzáférést az európai normák keretein belül. Ennek következményeként a Magyar Narancs beszámolója szerint az országra egy egyszeri 200 millió eurós bírságot és napi egymillió eurós kényszerítő büntetést róttak ki.
Tavaly júniusban az Európai Bíróság súlyos büntetést szabott ki Magyarországra, mert a kormány éveken keresztül nem hozta összhangba a menedékjoghoz való hozzáférést az európai szabályokkal. Emiatt egyszeri 200 millió euró büntetést és az uniós jognak megfelelő szabályozás hatályba léptetésééig napi egymillió eurós kényszerítő bírság mellett döntöttek. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs, a döntés végrehajtása az Európai Bizottság (EB) kötelessége. Ez azt jelenti, hogy ha a magyar kormány nem fizet, akkor a bizottság visszatarthatja ezeket az összegeket bármilyen, Magyarországnak járó kifizetésből - hívta fel a figyelmet a Magyarnarancs.hu a Hvg.hu közlése alapján.
A magyar kormány hivatalosan bejelentette, hogy nem áll szándékában kifizetni a vitatott összeget, ezért a költségvetésből jelentős forrást különített el. Ezen összeg célja, hogy egy nemzetközi jogi tanácsadó irodát bízzanak meg a szükséges jogi lépések kidolgozásával és a megfelelő javaslatok előkészítésével.
A lap forrása szerint néhány hete már 200 millió eurót levont az EB egy esedékes magyar kifizetésből, jelenleg pedig egy újabb 93 milliós levonás végrehajtása zajlik.
Ezt követően egy újabb 62 milliós napi bírság-részletet hajtanak majd végre. Van egy következő 62 millió eurós tétel, amire vonatkozóan fizetési felszólítást küldtek a magyar kormánynak. Ezzel január 15-ig terjedően helyezték végrehajtás alá a tartozást, s azóta a mai napig felhalmozódott további 23 millió euró. Összességében eddig a kormány 440 millió eurós adósságot halmozott fel, amelyből 293 millió törlesztése történt meg. Ez átszámítva 117,2 milliárd forintos levonást jelent.
Min a lap részletezi, ha ezt az összeget hozzáadjuk ahhoz az egymilliárd euróhoz, amely a hétéves költségvetés része és amelytől azért esett el Magyarország, mert a kormány nem teljesítette jogállamisági eljárás keretében a korrupcióellenes fellépésre vonatkozó korábbi vállalásait. A 2022-re allokált Magyarországnak járó pénzeket 2024 végéig lehet lehívni, ez azonban a tagállamok döntése alapján zárolt összeg része, amelynek feloldása nem történt meg, az időkorlát miatt a pénz elérhetetlenné vált.
Mindösszesen tehát 1,44 milliárd eurótól esett el az ország az elmúlt hetekben a két eljárás alapján, ami mintegy 520 milliárd forintot jelent.
A magyar stratégiai megközelítés lehet, hogy amennyiben a tagállamok nem hajlandók módosítani a korábban hozott döntésüket a pénzbefagyasztással kapcsolatban, Magyarország vétózni fog olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint az uniós költségvetés vagy Ukrajna támogatása. A pénzlevonások megszüntetésére egy új magyar menekültügyi szabályozás bevezetése kínálhatna megoldást. Ezzel kapcsolatosan tavaly már folytak tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között, de azóta sem érkezett hír bármilyen előrelépésről. Hasonló a helyzet a befagyasztott forrásokkal is: a lap bizottsági forrásai szerint nincs érdemi párbeszéd a felek között.
